Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1947. április 25

40 7. velési programját, különösen pedig akkor, ha az politikai, szellem­történeti és világnézeti irányváltozással találja magát szemben. Ma ez a helyzet. Hiszen vannak pártok, amelyek programjukban hordozzák az iskolák államosításának gondolatát. Történtek is erre vonatkozólag fél­hivatalos nyilatkozatok, erőteljes sajtó-megnyilatkozások és népgyűlési követelések. Maga a kormány azonban elhárította magától az államosí­tás tervét. Kötelességünkhöz híven szükséges esetben teljes határozottsággal megállapítottuk egyházunk iskolafenntartási jogát. Alaptörvényeinken é» négy évszázadot meghaladó nemzetkulturális építő munkánk értékein és dicsőségén kivül Isten örök rendelésére hivatkoztunk, mely szerint a gyermek nem; a családé, nem ás az államé csupán, hanem elsősorban az örökkévaló Istené, aki szolgálatára az egyházat rendelte. Fenntart­juk tehát jogunkat az iskolára s a gyermekre. Ez az irányelv vezetett letűnt esztendők változásaiban s ez szabja meg magatartásunkat a jövendőben is. A kormány a népoktatás és népművelés szolgálatára új tipusú iskolát szervezett: az általános iskolát. A 75.000/1946. és a 70.000/1946. számú V. K. M. rendeletekben megállapította az új iskolatípus program­ját. Szolgálni kívánja a köznevelés megújítását és korszerű kifejlesz­tését, az osztálytagozódás megszüntetését s egységes közműveltség meg­teremtését. Emelni kívánja a parasztság és munkásság színvonalát. Ezek­nek ai feladatoknak teljesítésére a népiskolák nem voltak képesek. Külső okokoxi kivül a társadalmi berendezkedés, a szociális igazságtalanság s a tanulók életviszonyainak egyenlőtlensége sem tették lehetővé, hogy a népiskola munkája kielégítő legyen. Az általános iskola tipust, mely két tagozatból álló nyolc osztályt foglal magában, egyházunk is kénytelen volt elfogadni. Elrendeltük népiskoláink lehető átszervezését s az alkalmazkodást az új iskola­típushoz. Előzetesen kifejezésre juttattuk bizonyos aggályainkat, különö­sen az iskolatervezet gyakorlati megvalósíthatósága, a tanítótestület megszervezése s az anyagi fedezet elégtelensége tárgyában. Aggodal­munkat fejeztük ki abban a tekintetben, hogy,az iskolareform elsorvasztja s (eredeti hivatásából kiforgatja középiskoláink alsó tagozatát, ami veszélyezteti nemzeti művelődésünk magasabb építő szervét. Az általános iskola egy évi működése aggodalmainkat igazolta. Szükségesnek is látom, hogy ezzel a kérdéssel egyházunk behatóan foglalkozzék. A vallás- és közoktatásügyi miniszter iskolapolitikájának kiépítése céljából a 11.130/945. M. E. számú rendelet s a 19.100/946. VKM. számú rendelet megszervezte a Dolgozók Iskoláját, az önhibájukon kivül iskolai képzésben nem részesült, felnőtt dolgozók középfokú és középiskolai tanulmányainak lehetővé tétele céljából. Egyházkerületeink püspökei felhívták az egyházkerületük területén működő középfokú és középiskolákat arra, hogy lehetőség szerint a dolgozók iskoláját meg­szervezzék. A külső és belső nehézségektől terhes időszakban is volt egyhá­zunkban hit, erő és bátorság új iskolák felállítására. A Dunántúli Egyházkerületben Kőszegen mezőgazdasági leányközépiskola, Bonyhá­don pedig kereskedelmi középiskola létesült és külön leányinternátus alakult. Isten áldását kérem munkájukra. A Tiszai Egyházkerület miskolci jogakadémiájával együtt nagy-

Next

/
Thumbnails
Contents