Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1947. április 25

33 zán, milyen bölcseség nyilatkozik meg az ikerelnökség intézményében. 7. És akkor született meg bennem az elhatározás, hogy az eddiginél fokozottabb mérvben építem ki az elnöktársammal való együttműködést. Valóban ki is szélesedett már egyyüttműködésünk területe, meggazdagodott a tartalma, tökéletesedett a módszere, eredményesebbé vált a szolgálata s biztatóbbak a jövöt illető kilátásai. Meggyőződésem, hogy ez az egyházi törvényeink keretei között mozgó eljárás egyházunkra nézve áldásos lesz. Ebben az összefüggésben kell kitérnem arra a rendkívül sajnálatos helyzetre, amely Turóczy Zoltán püspökre nézve előállt, s szolgálatának ellátását éppen akkor teszi lehetetlenné, amikor arra az egyháznak a legnagyobb szüksége van. Egyházi ténykedése keretében tett egyesi kijelentéseivel kapcsolatban népbírósági eljárás indult ellene. Hosszabb időn át börtönben sínylődött, majd elsőfokon elítéltetett. Az ítélet fellebbezés alatt áll. Az illetékes kormánytényezők jóindulatából szabadlábon várja ugyan ügyének befejezését s lelkészi szolgálatában nincs is akadályozva, püspöki működést azonban ezidő szerint nem fejt ki. Egyházi érdekből nagyon kívánatos volna, hogy egyházkerületének kormányzását újból átvehesse s ismét bekapcsolódhassák abba az egyházi szolgálatba, melyre őt a közbizalom elhívta s visszavárja. A kormány illetékes tényezőinek eddig tapasztalt jóindulata remélnünk engedi, hogy ez mielőbb bekövetkezik. Ugyancsak ebben a fejezetben kíván megemlítést, hogy a megváltozott általános helyzetben szükségesnek látszó reformok gondolatának? egész sorozata foglalkoztat mind magamat, mind pedig minden vezető szerepben szolgáló egyházi férfiút, aki az egyház jövőjéért való felelősség tudatával áll ma őrhelyén* Ezek a reformgondolatok és megoldási tervek főképp az elnökségek s a püspöki kar értekezletének kohójában forrnak és készíttetnek elő arra az alkalmatos időre, amikor a zsinat egybehívása lehetővé válik. Csak két fontos problémára kívánok ezek sorából rámutatni, az egyházkerületek arányosításának és az egyetemes gazdasági hivatal létesítésének kérdésére. Biztosítani szeretném az egyetemes közgyűlést s egyházunk egész közvéleményét afelől, hogy nincs egyetlenegy megoldásra váró kérdése sem egyházunk életének, amely az azzal való foglalkozásra kötelezett, hivatalos tényezők figyelmét elkerülné. Azzal természetesen, hogy zsinatot tartsunk, be kell várnunk az általános helyzet végleges stabilizálódását, amikorra a felmerülő kérdések kikristályosodása is bekövetkezik. ! Gazdasági vonatkozásban azonban előreláthatólag már előbb szükségessé válnak olyan intézkedések, amelyek az egyházegyetem érdekében állnak s a törvényes keretek között már előbb megvalósíthatók. Az idevonatkozó tervek az egyetemes pénztár kérdésének jelenlegi megoldását közvetlenül érintik. Ezért kerül olyan javaslat a mai közgyűlés asztalára, hogy az egyetemes pénztáros és ellenőr megválasztása az általános tisztújítás során csak folyó évi december hó 31.-éig terjedő hatállyal történjék. Felhatalmazást kérünk arra, hogy ebben a vonatkozásban az általunk jónak látott intézkedéseket a közgyűlésnek leendő jelentéstétel kötelezettsége mellett foganatosíthassuk. A gazdasági tervek keretébe tartozik az a javaslat is, hogy az egyetemes főellenőri tisztséget olyan hozzáértő és buzgó személyiséggel