Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1942. november 20

203 A dékánváltozással kapcsolatban, mint rendesen, ennek a tanévnek 3, a kezdetén is szívélyes hangú iratváltásom volt lic. dr. Karner Ivárolyf lelépő és dr. Wiczián Dezső hivatalba lépő dékánnal. Elismeréssel emlékezem meg arról, hogy dr. Kiss Jenő egyetemi tanár »A megigaznlás útja«, lic. dr. Karner Károly egyetemi tanár pedig »Isten igazsága« és »Evangélium, magyarsága című művével gazdagította irodalmunkat. Ideiktatom végül, hogy a hittudományi kar tanévnyitó ünnepségein az egyházegyetemet Ziermann Lajos egyetemes gyámintézeti elnök képviselte. A tan- és nevelésügyről szóló beszámolóm keretében előrebocsátom, hogy jelentésemnek ezt a fejezetét, amint a címe is mutatja, kibővítem, mégpedig különös tekintettel a leventeügyre, melynek szerepe a magyar nevelésügyben felette megnövekedett és részünkről is különös figyelmet igényel. Ami a tanügyet illeti, első megállapításom az, hogy tanügyi autonómiánkat, bár az a tanügyi törvények következtében többféle csorbulást szenvedett, újabb sérelem a tanév folyamán tudtommal nem érte. A jogakadémiákra vonatkozó törvény miskolci jogakadémiánkra nézve is befejezett helyzetet teremtett ugyan, mégis a tiszai egyházkerület kezdeményezésére és elnökségével együtt annak fennmaradása érdekében az új vallás- és közoktatásügyi miniszterrel tárgyalásokba bocsátkoztam és jó reménységgel nézek a kérdés fejleményei elé. Az orosházi gimnázium ügyében a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez intézett felterjesztéseink még nem részesültek kedvező elintézésben. meg vagyok azonban győződve arról, hogy az állam egyházunk alaptörvény-biztosította iskolaállítási jogát tiszteletben tartja s nem tagadja meg ettől az intézetünktől az államérvényes bizonyítványok kiadásának jogát, amire nézve biztatást jelent az az intézkedése is,, hogy az egyik tanári állás államsegélyét már megadta. Javaslom, hogy a bányai egyházkerületnek ezt szorgalmazó felterjesztését az egyetemes közgyűlés a maga részéről is támassza alá. A múlt évi egyetemes közgyűlés tanügyi határozatainak végrehajtása keretében a 78. jegyzőkönyvi pontban foglalt határozat alapján felterjesztést intéztem a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez annak érdekében, hogy az állami és községi népiskolákban az egységes imához hasonlóan egységes köszöntési módot tegyen lehetővé. A miniszter 104.128/1942. V. ü.o. számú válasza szerint a kérés teljesítése nem áll módjában, mert az nem szolgálná az évszázados hagyományokat. Ugyancsak felterjesztés ment a 76, jegyzőkönyvi pontban foglalt ha-