Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1941. november 7
58 1 a. kötöttek, — szüleik vallását nemük szerint követik (2. §) s ettől a szabálytól később eltérésnek csak akkor van helye, ha az egyik házastárs a másik házastárs vallására tér át, úgy, hogy a házasság egyvallásúak házasságává válik ; ebben az esetben ugyanis az áttért szülő neméhez tartozó gyermek, ha 7. életévét már meghaladta, de 18. életévét még nem érte el, a gyámhatóság beleegyezése mellett a szülők közös vallására térhet át. (4. §.) Kétség sem férhet ahhoz, hogy a vegyesvallású szülők egyikének halála után életben maradt szülőnek és e szülő újabb házastársának közös vallása nem a kiskorú szüleinek közös vallása s így a gyámhatóság ahhoz, hogy a kiskorú erre a vallásra térhessen át, nem adhat beleegyezést azon a címen, hogy a házasság egyvallásúak házasságává vált. A törvény idézett rendelkezéseinek összefüggéséből minden kétséget kizáróan következik, hogy a 4. §. első bekezdésének fentebb szószerint idézett részében „házastársak" alatt a gyermek szüleit, „egyvallásúak házassága" alatt pedig a gyermek közös vallású szüleinek házasságát kell érteni. Megjegyzem, hogy az 1894 : XXXII. t.-c. 4. §-a alkalmazásának elvileg helye lehet a 135.990/1930. és 205.748/1931. B. M. sz. elvi jelentőségű határozatokban körülírt esetekben is (Belügyi Közlöny, 1933. évf. 535—537. old.) B) A 2. alatt megjelölt panaszra vonatkozólag : Vallásügyi törvényeink, amelyek a gyermekek vallási hovátartozását kényszerítő szabályokkal határozzák meg, nem nyújtanak alapot arra, hogy a kiskorú gyermek azért, mert őt más bevett, vagy elismert vallásfelekezethez tartozó személy örökbefogadta, az örökbefogadó szülő vallására térhessen át. Ebben a vonatkozásban a joghasonlatosság elvének alkalmazásáról sem lehet szó, mert kizártnak kell tekinteni, hogy akkor, amikor az 1894 : XXXII. t.-c. 5. §-a a gyermek vallásának megváltoztatását törvényesítés és atyai elismerés esetében szabályozta, ugyanitt az örökbefogadásról nem tett volna említést, ha a gyermek vallásának megváltoztatását vagy megváltozását örökbefogadás esetében megengedni kívánta volna. A joghasonlatosság elvének alkalmazása a szóban lévő vonatkozásokban már csak azért is aggályos volna, mert az örökbefogadás nem jár szükségképpen az örökbefogadott gyermek felett az atyai hatalom átvételével, továbbá, mert az örökbefogadási jogviszony a felek újabb szerződésével vagy bírói felbontással meg is szüntethető, végül, mert a gyermek az örökbefogadó szülők halála esetében visszakerülhet vérszerinti szülőinek hatalma alá.
