Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1941. november 7
40 3-4. vagy ősei révén egyházának köszönhetett, a hűséges gondozóiról való gondoskodás után, minden földi javát egyházi célokra hagyta. Életében hitével és áldozatos egyházszeretetével világító fáklya volt, holtában követendő példakép marad. Az a törhetetlen egyházhűség és áldozatos egyházszeretet, amelyről ő bizonyságot tett, hasson át mindnyájunkat, hogy atyáink önzetlenségével és buzgóságával tudjuk szolgálni az egyházat, amely minden külső veszedelemmel csak így tud, de így szembe tud szállni és minden belső nehézséggel csak így tud, de így meg tud küzdeni és bizton megéri e gonosz napok után jobb idők felvirradását. Kérem a Főtisztelendő Egyetemes Közgyűlést, hogy 1940/41. évi jelentésemet tudomásul venni méltóztassék. Az egyetemes közgyűlés az egyetemes felügyelő egyházkormányzói éleslátásról és bölcsességről tanúskodó, nagyszabású megnyitóbeszéde után nagy munkateljesítményről számotadó évi jelentését is köszönettel fogadja és a közgyűlés jegyzőkönyvébe egész terjedelmében való felvételét elrendeli ; az egyetemes felügyelő javaslatára Magyarország főméltóságú Kormányzójához hódoló táviratot intéz, amelyben kifejezésre juttatja törhetetlen ragaszkodását és hűségét ; az egyetemes felügyelő javaslatait határozaterőre emeli ; az egyetemes felügyelő által kifejezett üdvözletekhez és részvétnyilatkozatokhoz csatlakozik és az elhúnytak emlékét j egyzőkönyvében megörökíti. 4. (K.) D.KapiBéla püspök, egyházi elnök az E. T. II. cikkének 82. §-a alapján az egyházegyetem lelki munkájáról a következő jelentést terjeszti be : Mélyen tisztelt Közgyűlés! 1. Az evangélikus vallásossúg helyzetképe. Az egyház lelki munkájának lelki háttérre van szüksége. Figyelemmel kell lennie a való élet követeléseire. És mégis, nem a véletlenségek és adottságok, avagy a rendelkezésre álló erőtényezők felhasználása és csoportosítása alakítja ki ezt a munkát, hanem az egyház időben végzendő örök lelki szükséglete s annak kielégítésére szolgáló határozott programmszerűsége.
