Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1940. november 3
V. Jegyzőkönyv mely felvétetett a Magyarországi Evangélikus Egyházegyetem Gusztáv Adolf Gyámintézetének 1940. évi november hó 7-én Budapesten tartott évi rendes közgyűlésén. Jelen voltak : Ziermann Lajos egyházi és Laszkáry Gyula h. világi elnök vezetése mellett : D. Kapi Béla a dunántúli, Túróczy Zoltán a tiszai egyházkerület püspöke, Dr. Sztranyavszky Sándor a dunáninneni, Dr. Mesterházy Ernő a dunántúli és Dr. Lichtenstein László a tiszai egyházkerület felügyelője, Sárkány Béla, Marcsek János, Nagy Miklós és Magyar Géza egyházkerületi egyházi elnökök, Dr. Tomcsányi V. Pál, Dr. Traeger Ernő egyházkerületi világi elnökök, Dr. Konkoly Elemér ügyész, Kesztler László pénztáros, Péter Lajos ellenőr, az Eposz képviseletében D. Kapi Béláné, Dr. Deák Jánosné, Dr. Csengődy Lajosné s több papné, valamint egyházunk számos egyházi és világi tagja. 1. Laszkáry Gyula h. világi elnök a közgyűlést az alább következő beszéddel nyitotta meg. A megnyitó beszédet Marcsek János esperes indítványára a közgyűlés jegyzőkönyvébe iktatta. Méltóságos és Nagytiszteletű Egyetemes Gusztáv Adolf Gyámintézeti Közgyűlés ! Amikor a Magyarországi Egyetemes Gusztáv Adolf Gyámintézet 1940. évi összehívott ünnepi közgyűlésének világi elnöki székét az egyházi elnök úr felhívására — mint rangban legidősebb korelnök — elfoglalom, mindenek előtt mély sajnálattal állapítom meg a magam részéről is, hogy ezen elnöki ténykedésem szeretett világi elnökünknek, báró Feilitzsch őexcellenciájának betegsége következtében beállott akadályoztatása miatt vált szükségessé. Amidőn efelett mind a magam, mind mai ünnepélyes közgyűlésünk egész itt egybegyűlt közönsége nevében is, mély sajnálatomnak adok kifejezést, egyben kifejezésre juttatom ama reményemet is, hogy szeretett világi elnökünk őnagyméltóságát rövidesen teljes jó egészségben fogjuk újból körünkben üdvözölhetni. Egyben indítványozom, hogy őt közgyűlésünkből táviratilag üdvözöljük, biztosítván őt szeretetünkről és ragaszkodásunkról s egyben kifejezvén előtte betegsége feletti részvétünket és együttérzésünket s ama reményünket és óhajtásunkat, hogy egészsége rövidesen teljesen helyreálljon. Ez év március havában ünnepelte hazánk 20 éves évfordulóját annak, hogy vitéz nagybányai Horthy Miklós Magyarország kormányzójává választatott. Ezen határkőnél kell, hogy mi is megálljunk és visszapillantván Főméltóságú Kormányzó Urunk bölcs országlásának eltelt 20 esztendejére, igaz magyar szívből fakadó hódolat, mélységes tisztelet és szeretet érzésével forduljunk hálaadó fohásszal a Mindenhatóhoz, megköszönvén különös kegyelmét, hogy a legsúlyosabb megpróbáltatások idején az ő személyében országunk élére egy gondviselésszerű államférfiúi bölcsességgel megáldott, bátor tetterejű Vezért állított. Leboruló lélekkel kérjük a jóságos Istent, hogy FőméJtóságú Kormányzónkat jó egészségben, erőben és töretlen munkakedvben még minél hosszabb ideig tartsa meg drága Hazánk felvirágzására. Fény nevére ! Áldás életére ! Nem hiába fogja a történelem dicsőségesen országló Főméltóságú Kormányzó Urunkat majdan az ,,új honszerző" jelzővel illetni, mert íme ez év őszén beteljesedett — amit még néhány évvel ezelőtt legvérmesebb reményeinkben sem mertünk álmodni — visszatért Keletmagyarország és Erdély felerésze. Amidőn efelett Egyetemes Gusztáv Adolf Gyámintézetünk mai közgyűlése boldog örömének ad kifejezést annál is inkább, mert a visszatérő országrészekkel együtt több mint 40.000 hittestvérünk szabadult fel egy idegen és barbár uralomnak több, mint 20 éves igája alól — egyben hittestvéri szeretettel üdvözöljük visszatért véreinket és Isten bőséges áldását kérjük az ő visszatérésükre és általuk így megnagyobbodott drága Hazánk népeinek összességére is. Ezek után mély tisztelettel és ragaszkodással üdvözlöm a püspöki és az egyházkerületi felügyelői karnak itt jelenlévő mélyen tisztelt tagjait, szívem melegével üdvözlöm itt egybegyűlt