Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1940. november 3

19 Lászlót ezen szolgálatának elvégzésében. Kezdetben minden vasárnap, később a külső körülmények 6*

1?. kényszerítése következtében minden hónap első vasárnapján tartott egyetemi ifjúságunknak istentiszteletet. Több helyen bibliaórákat, ifjúsági megbeszéléseket tartott. Egyhetes evangelizációt rendezett s lelkipásztori látogatásokat végzett. A balatoni nyári istentiszteleteket június hó 15-től augusztus hó 31-ig szervezett formában megtartottuk. 31 fürdőhelyen 186 evangélikus istentisztelet volt. Néhány bejelentést is kell tennem. A leventefoglalkozásról kiadott, használatba vett, de nem véglegesített utasítás a vallásos nevelést a levente oktatókra akarta bízni. Lépések történtek ezen gyakorlat megváltoztatására. Bejelentem továbbá, hogy a Testvéri Szolgálat, mely alapszabályainak bemutatásával a mult évben szolgálatra kért engedélyt, nem szervezkedett meg s így az egyházegyetem fokán való kiképzése sem volt lehetséges. Feladatainkat a következő pontokba foglalom össze : Meg kell szerveznünk az egyetemi evangélikus lelkészi állást, hogy egy ember kizárólag ennek a munkának szentelhesse életét. Biztosítanunk kell a Keresztyén Ifjúsági Egyesületek Evangélikus Ága munkájának fenntartását és fejlesztését, mert lehetetlenség, hogy lelkes fiatal emberek, mindennapi kenyerük biztosítása nélkül, súlyos áldozatok hozatalával végezzék ezt az alapvető egyházi munkát. Szegénységi bizonyítvány lenne egyházunkra nézve, ha nem lenne elég ereje ennek a kérdésnek rendezésére. Elkerülhetetlenül szükségesnek tartom, hogy a püspökök saját egyházkerületükben lelkészi, tanári, tanítói konferencián hivatásközösséget teremtsenek s ily módon az egyház munkásait neveljék. Elutasíthatatlan feladatnak tekintem a missziói gyülekezetek anyagi létének és fejlődésének biztosítását. Magyarországon a mi egyházunk szórványegyház, melyben minden ötödik ember távol él a templomtól és iskolától. Prófétaszemmel halotti mezőket látunk, melyen száraz csontok vannak szétszórva. Isten azonban ezeket a területeket is belekapcsolta evangélikus egyházunk jogi testébe, ezek sorsát is lelkiismeretünkre helyezte. Felelősek vagyunk azért, hogy szórványhíveink ne maradjanak száraz csontok, hanem váljanak élő egyháztagokká s álljon elő felette igen nagy sereg. A missziói gyülekezetekre vonatkozólag külön javaslat kerül az egyetemes közgyűlés elé, azt melegen ajánlom megértő figyelmükbe. Jelentésem végére érkeztem. Visszatérek első mondatomhoz : a lelki munka alaptörvénye és feladata mindig az Isten igéje. Világossá kell tehát tenni egyházunknak önmaga előtt Isten örök munkatervét. Isten igéjével tartozunk a világnak s eme tartozásunkat minden erővel teljesítenünk kell. A döbbenet erejével hat ránk Luther prófétai kijelentése, midőn megnyugtatja tekintetét az egyházon, szeme előtt elvonultatja korának és a későbbi századoknak igehirdetőit, azután így szól : „Ti utánam következők, imádkozzatok és munkáljátok szorgalmasan Isten igéjét. Őrizzétek Isten világosságát. Legyetek vigyázók, felfegyverzettek s készüljetek fel, mert az ördög bármelyik órában bezúzhat egy ablakszemet vagy egy ajtót. Megbonthatja a házfedelet és mindezt azért, hogy kioltsa Isten világosságát. Nekem és neked meg kell halnunk, de ha mi meghaltunk is, az ördög akkor is lesz és kezdettől fogva űzött támadásait nem hagyja abba. Végül azonban mégis csak Krisztusé lesz a győzelem". Egyházunk világtörténelmi és szelleméleti ütközők nehéz ostromában áll. Vigyázzunk és imádkozzunk ! A bibliát necsak a kezünkben tartsuk, hanem életmunkánkban is érvényesítsük. Csak akkor lesz Krisztusé a győzelem, ha felettünk az Ő igéje győzedelmeskedik. Tisztelettel kérem az egyházegyetem lelki munkájáról szóló jelentésem tudomásul vételét. Az egyetemes közgyűlés D. Kapi Béla püspöknek a lelki munkáról szóló jelentését, amely nagy teljesítményről ad számot és Ígéretes programmot nyújt, helyesléssel és köszönettel tudomásul veszi. 7. (Sz.) Az egyetemes főjegyző az egyetemes presbitérium nevében beterjeszti a tiszai egyházkerület püspökének bejelentését, hogy Keletmagyarország és Erdély egy részének visszatérése által hazatért egyházegyetemünk kötelékébe a nagybányai, nagykárolyi, nagyváradi, szatmárnémeti egyházközség, továbbá a szünetelő máramarosszigeti egyházközség és az újabban szervezett székelyföldi missziói kör, amelyek az elszakítás előtt mind a tiszai egyházkerületbe tartoztak. Az egyházegyetem kötelékébe való felvételét kerte a szász országos egyházból kiváló kolozsvári magyar egyházközség s ugyanezen kérelem benyújtását bejelentette a zselyki és zsombori egyházközség. Az egyetemes közgyűlés örömmel köszönti a hazatért egyházközségeket, azokat, amelyek azelőtt is az egyetemes egyház kötelékébe tartoztak, bekebelezi régi egyházkerületükbe, a tiszai egyházkerületbe, a szász országos egyházból kiváló s befogadást kérő