Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1940. november 3

20 egyházközségeket befogadja s a tiszai egyházkerületbe osztja be, felhatalmazva a tiszai egyházkerületet, hogy a szász országos egyházból még esetleg kiválni készülő egyházközségeket befogadhassa s azok egyházmegyei beosztását esetleg új egyházmegye felállításával eszközölhesse. 8. (Sz.) A Luther-szoborbizottság a Budapesten felállítandó Luther-szobor ügyében a mult évi egyetemes közgyűlés elé terjesztett jelentésének az azóta történtekkel való kiegészítéseképen a következőket jelenti : A Luther-szoborbizottság által kiküldött végrehajtóbizottság, amely Lux Elek szobrászművésszel az érintkezést állandóan fenntartotta és munkájának előhaladása során annak elbírálása céljából ismételten összeült, az agyagból teljes szobornagyságban elkészített Luther-alak tervezetét 1940. évi szeptember hó 23-án tartott ülésében minden változtatás nélkül elfogadta. A Lutherszoborbizottság a végrehajtóbizottság javaslatának meghallgatása céljából 1940. évi szeptember hó 26 -án ült össze, a végrehajtóbizottság javaslatát egyhangúlag határozaterőre emelte és élve az idevonatkozólag magának fenntartott joggal, Lux Elek szobrászművésznek a szobormodell anyagba való átvitelére a megbízást megadta. Ugyanezen a bizottsági ülésen terjesztette elő a végrehajtóbizottság arra vonatkozó javaslatát, hogy a Luther-szobor domborművein szereplő alakok a magyar evangélikus egyház történetének nagyjai és a magyar nemzet történetének olyan evangélikus jelesei legyenek, akikben és akik által Luther lelke élt és hatott. Ezt a javaslatot a bizottság szintén egyhangúlag elfogadta, kimondva, hogy a domborműveken szerepeltetendő személyek kiválasztásánál nem kell figyelemmel lenni arra, vájjon megvan-e az illetők képe, mert akié nincs meg, azét a művész képzelete majd megalkotja, s elhatározta egyben, hogy az alakokkal kapcsolatban a domborműveken megfelelő módon az ábrázolt személyek neve is feltüntetendő. Az ebben a kérdésben kiküldött albizottság tervezetét a Luther-szoborbizottság 1940. évi november hó 6-án tartott ülésében bírálta el. Az albizottság elgondolását egészében magáévá tette s az albizottságot a részletekkel való újabb foglalkozásra kérte fel a végleges döntés jogának megadása mellett, azzal, hogy a határozat meghozatalánál a Luther-szoborbizottság tagjai által írásban adandó észrevételek, ha és amennyiben a kérdés tökéletesebb megoldásának érdekeit szolgálják, figyelembe veendők. Az 1940. évi november hó 6-án tartott Luther-szoborbizottsági ülés tudomásul vette, hogy, bár az elnökség hosszas kérvényezés után hónapokkal ezelőtt a szobor bronzanyagának beszerzésére az engedélyt megszerezte, s az anyag az egyház birtokában is van, az illetékes hely adta felvilágosítás szerint annak öntésre való felhasználására az engedélyt a jelenlegi viszonyok között belátható időn belül megkapni semmiképen sem lehet. Ezért a bizottság magáévá tette és határozaterőre emelte Lux Elek szobrászművésznek a bizottság szakértő tagjainak véleményével is alátámasztott azt a javaslatát, hogy bronz helyett a Luther-alak piszkei kőből készüljön, amely művészi ízlése és tapasztalata szerint erre a célra a bronznál szebb és alkalmasabb. Egyébként a szobor talapzata és hátfala a domborművekkel együtt az eredeti elgondolás szerint is ugyanebből a kőből készül. A szobor helyét illetőleg újabb jelentenivaló nincs. A szobor — amint azt a bizottság a mult évi egyetemes közgyűlésnek már jelentette — a Deák-téri templom előtt elterülő, háromszögű, fásított térrészre kerül, amely az azt a templomtól és a parochiális épülettől elválasztó úttest bekapcsolásával megnagyobbodik. A Székesfővárosi Közmunkák Tanácsa a maga részéről már állást foglalt a kérdésben. A helyfoglalási engedélyt a székesfőváros hivatalos formában még nem adta meg. Az engedély megadásának sürgetésétől a bizottság eltekintett, egyrészt, mert a Deák-tér átrendezésének végleges terve még nincs meg, s így a sürgetés úgyis meddő volna, másrészt, mert a hely pontos meghatározásának elhúzódása és a helyben beálló esetleges kisebb eltolódás a szobormű méretezését nem befolyásolja és a szobor elkészítését sem hátráltatja. Az anyagárak és a munkadíjak időközben beállt emelkedésére való tekintettel a szobrászművész a szerződésben megállapított 70.000 P díj felemelése iránti kérelemmel fordult a bizottsághoz, amely a kérést tudomásul vette, de kimondta, hogy azzal érdemben csak a szobor elkészülte után foglalkozik s az akkor fennálló pénzügyi lehetőségek figyelembevételével igyekszik majd azt a méltányosság szempontjainak szem előtt tartásával elintézni. Az egyetemes közgyűlés a Luther-szoborbizottság jelentésében foglaltakat jóváhagyólag tudomásul veszi, felkérve a bizottságot, hasson oda, hogy a Luther-szobor mielőbb felállítható legyen. 9. (Sz.) Az 1848. évi XX. t.-c. végrehajtása tárgyában az egyetemes főjegyző bejelenti, hogy az év folyamán új momentum nem merült fel. Ezzel kapcsolatban bejelenti azt is, hogy az államsegély a felvidéki területsáv és Kárpátalja visszacsatolására való tekintettel aránylagosan felemeltetett. Az egyetemes közgyűlés kimondja, hogy az 1848. évi XX. t.-c. végrehajtásának kérdését továbbra is állandóan napirenden tartja.