Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1939. november 10

65 V. Szabályrendelet „A. magyarországi evangélikus és református egyházak közigazgatási bírósága" szervezetéről és eljárásáról. 1. §. Ez a szabályzat a magyarországi református egyháznak 1928 május 8. napján megnyilt negyedik budapesti országos zsinata által alkotott X. törvénycikk és a magyarországi evangélikus egyház 1934. évben összehívott zsinatán alkotott IX. törvénycikk egyező rendelkezése alapján alakuló bíróság, ,,A magyarországi evangélikus és református egyházak közigazgatási bírósága" (a továbbiakban : „külön bíróság") szervezetének és eljárásának az idézett egyházi törvények 3. §-a szerint szabályrendelettel megállapítandó közelebbi szabályait tartalmazza. 2. §. A külön bíróság a magyarországi evangélikus egyház és a magyarországi református egyház kebelében létesüiő közös egyházi szervezetek, avagy intézmények fenntartásából, vagy a közösség megszüntetéséből eredő közigazgatási és vagyoni vitás kérdések tárgyában minden más bírósági, vagy más hatósági eljárás kizárásával végérvényesen határoz. A külön bíróság bélyegzője : köralakú bélyegző ,,A magyarországi evangélikus és református egyházak közigazgatási bírósága 1938." körirattal. 3. §. A külön bíróság esetről-esetre úgy alakul meg, hogy a vitás kérdés eldöntésében érdekelt egyházi önkormányzati testület törvényes képviseletének a közvetlen felsőbb egyházi hatóság hozzájáruló nyilatkozatával ellátott megkeresésére és az azzal egyidejűleg benyújtott keresetre a református egyház egyetemes konventi rendes bírósága, nemkülönben az evangélikus egyház egyetemes törvényszéke tanácsülésben hozott határozatával a saját bíróságának tagjai közül három-három bírót és két-két pótbírót küld ki, megjelölve a kiküldő határozatban a legidősebb bíró születésének idejét. Az az egyházi bíróság, amelyhez a kereset benyujtatott, a keresetet a kiküldött hat rendes bíró közül az életkorra legidősebbnek küldi meg. Ez a bíró az elnök megválasztása végett bírótársait összehívja. Az elnökválasztásban mind a hat rendes bíró köteles résztvenni. Pótbíró csak akkor vesz részt a szavazásban, ha valamelyik akadályozott rendes bíró helyére behivatott. A szavazás titkos. Elnökül megválasztottnak azt kell tekinteni, akire a legtöbb szavazat esett. Elnökül csak a református, vagy az evangélikus egyház tagját lehet megválasztani. Ha a szavazás nem vezet eredményre, az evangélikus bírák egy református, a református bírák egy evangélikus elnököt hoznak javaslatba és e kettő között sorshúzás dönt. Javaslatba hozottnak azt kell tekinteni, akire a református, illetve evangélikus bírák többsége szavazott. A javaslatbahozatal tárgyában való szavazásban is a három-három bíró mindenike résztvenni köteles. A javaslatbahozás eredményét jegyzőkönyvbe kell foglalni s azután tartják meg a sorshúzást, amelynek eredményét ugyancsak jegyzőkönyvbe foglalják. A megválasztott elnök, ha egyházi bíróságnak nem tagja, a bíróság megalakulásakor esküt tesz, még pedig a református vallású elnök a református egyházi bíróság tagjaira, az evangélikus vallású elnök pedig az evangélikus egyházi bíróság tagjaira megállapított eskü szövege szerint. Ha a megválasztott elnök a megválasztást nem fogadja el, a leírt eljárás szerint új elnökválasztásnak van helye. 4. §. A külön bíróság jegyzőjét a református, vagy az evangélikus egyháznak bírói, vagy ügyvédi képesítésű tagjai közül a külön bíróság elnöke nevezi ki. A jegyző a bíróság megalakulásakor esküt tesz ; az eskü letételére megfelelően kell alkalmazni az elnök eskütételére meghatározott rendelkezéseket. 5. §. Az érdekeltség és kizárási okok tekintetében mind a református, mind az evangélikus egyház törvényeinek rendelkezéseit alkalmazni kell. 6. §. Ha valamelyik bíró kizárási ok miatt, vagy elfogultsága okából, avagy el nem hárítható akadályozottsága okából a bírói tisztet el nem láthatja, helyette az elnök pótbírót hív be