Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1939. november 10

66 a tanácsba. Evangélikus bíró helyébe evangélikus, református bíró helyébe református pótbírót kell behívni. A behívásnak abban a sorrendben kell történnie, amely sorrendben a református egyház egyetemes konventi rendes bírósága, illetve az evangélikus egyház egyetemes törvényszéke a pótbírákat kijelölte. 7. §. A keresetet a 3. §. szerinti megkereséssel együtt a református egyházhoz tartozó felperes a református egyház konventi rendes bíróság elnökségéhez, az evangélikus egyházhoz tartozó felperes pedig az evangélikus egyház egyetemes törvényszékének elnökségéhez nyújtja be. Ennek a benyújtásnak az időpontját kell a perindítás időpontjának tekinteni. A keresetlevelet mellékleteivel együtt eggyel több példányban kell beadni, mint ahány alperes van. A keresetlevél összes példányait az az egyházi bíróság, amelyhez benyújtották, a kiküldött rendes bírák életkor szerint legidősebbjének, utóbbi pedig a bíróság elnökének megválasztása után a megválasztott elnöknek adja át. 8. §. A bíróság tagjai és jegyzője kötelesek az e minőségükben megtudott, vagy rájuk bízott titkot megőrizni. Az előttük lefolyt eljárásról sajtó útján leendő közzététel céljára felvilágosítást nem adhatnak. 9. §. A keresetlevélben meg kell nevezni a feleket (képviselőiket), foglalkozásukat, lakásukat (székhelyüket), elő kell adni a tényállást, az érvényesíteni kívánt jogot (követelést) és a kereseti kérelmet. Ha a keresetlevél hiányos, vagy nem kellő számú példányt adtak be, a külön bíróság elnöke a felperest a hiány pótlására felhívja. A külön bíróság elnöke a tárgyalás kitűzése előtt, de utóbb is az eljárás egész során a költségek biztosítására 500 pengőig terjedhető előleg befizetését követelheti a felperestől és annak letételéig az eljárás megindítását, illetőleg folytatását függőben tartja. A költségelőleg kiegészítését a bíróság elnöke az eljárás folyamán bármikor kívánhatja Költségelőleg letételére, vagy kiegészítésére vonatkozó határozatot a bíróság is hozhat. 10. §. Ha a keresetlevélnek hiányai nincsenek, vagy azokat pótolták, ha a szükséges költségelőleg biztosítva van, a bíróság elnöke a bírák sorából az ügynek a tárgyalásra előkészítése végett előadót rendel. Ha az elnök református, előadóul evangélikus bírót kell kijelölni és megfordítva. A kereset összes példányait az elnök az előadónak adja ki. 11. §. Az elnök és az előadó, ha ezt egyetértően helyesnek találják, a'tárgyalás kitűzése előtt a feleket meghívhatják egyezség kötésének megkísérlésére. Ha az egyezség sikerül, azt jegyzőkönyvbe foglalják, aláírják és a felekkel is aláíratják, s a bíróság pecsétjével ellátják. Az egyezségben az eljárási költségek viseléséről is gondoskodni kell. A jegyzőkönyvről az elnök a feleknek hiteles kiadmányt ad. Az ily egyezségnek ugyanaz a hatálya, mint a végrehajtható ítéletnek. 12. §. Ha a 11. §. szerinti egyezség megkísérlését az elnök és előadó szükségesnek nem látják, vagy ha a megkísérelt egyezség nem sikerül, az elnök az előadó meghallgatása után a tárgyalás megtartásának helyét és idejét megállapítja s a tárgyalásra a feleket, mégpedig alperest a kereset egy példányának kézbesítése mellett a bíróság jegyzője útján meghívja s a kitűzött tárgyalásra a bíróság tagjait is behívja. Az elnök a tárgyalási határnapot úgy tűzze ki, hogy az alperes a tárgyalásra kellően előkészülhessen. 13. §. A bíróság a tárgyalás megnyitása után minden esetben megkísérli, hogy a peres felek a vitás ügyet egyezséggel fejezzék be. 14. §. A külön bíróság az eljárás módját saját belátása szerint határozza meg ; köteles azonban a leieket meghallgatni, illetőleg nekik előterjesztéseik megtételére alkalmat adni és az ügy állását kideríteni. Az eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök, az előadó és a jegyző ír alá. Ügyvédi képviseletnek ebben az eljárásban is helye van. A bíróság utasíthatja a feleket ügyvédvallásra. 15. §. A külön bíróság zárt tanácskozáson hozza határozatait. A tanácskozáson történtekre vonatkozóan a bíróság tagjait és jegyzőjét titoktartás kötelezi. 16. §. A bíróság a per érdemében ítélettel dönt. A marasztalás a kérelmen túl nem terjedhet. A perköltség viselésének kérdésében a bíróság kérelem nélkül is határoz. Az ítéletben megállapított kötelezettség teljesítésére rendszerint 15 napos határidőt kell szabni. Indokolt esetben a bíróság az alperes kérelmére hosszabb határidőt is szabhat s az alperesnek megengedheti, hogy részletekben teljesíthessen. 17. §. A bíróság határozatait kihirdetés, vagy kézbesítés útján közli a felekkel. A bíróság ítéletét mindig ki kell hirdetni és ki kell kézbesíteni. A kézbesítés rendszerint postán, vagy az illetékes esperes útján mindenkor postai térti vevény, illetve az egyházi törvények szerint kézbesítendő kézbesítési vevény mellett történik. A kézbesítés útján közölt határozatban meghatározott teljesítési határidő a kézbesítés napját követő napon kezdődik. 18. §. Az eljárás költségének viselésére a pervesztest kell kötelezni. Az eljárás költségeihez tartoznak a bíróság napidíjai, úti-, vagy egyéb szükséges kiadásai is.