Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1937. november 12

Az áll animal való érintkezéseink sorából elsőnek a mnlt évi közgyűlésünkből tett felterjesztéseket említem meg. A 18. jegyzőkönyvi pont alapján az illetékegyenérték ügyében előterjesztett kérelmünkre azt a választ kaptuk, hogy az a vonatkozó törvényjavaslat előkészítésénél gondos mérlegelés tárgya lesz. A 7. jegyzőkönyvi pont alapján felsőházi képviseletünk, a 19. jegyzőkönyvi pont alapján a kereseti adó kivetése körüli visszásságok, a 23. jegyzőkönyvi pont alapján a vasárnapi munkaszünet teljessé tétele és a 75. jegyzőkönyvi pont alapján a portó-ügyben felterjesztett kérelmeinkre válasz, illetve részben érdemi válasz mindeddig nem érkezett. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter leiratai közül a következők kívánnak megemlítést. 6460/1937. II. ü. o. számú leiratában arról értesített, hogy a családi pótlékban és családi pótlék segélyben részesülő lelkészek családi pótléka a harmadik és hármon felüli gyermekek után május 1-től havi 12 pengőről havi 18 pengőre emeltetett. 5200/1937. II. ii. o. számú leiratában pedig közölte a m. kir. pénzügyminiszter 288/1937. II. fő. számú átiratát, mely szerint a lelkészek tényleges katonai szolgálatot teljesítő, saját költséges, karpaszományos gyermekei a családi pótlék szempontjából ellátottaknak nem tekinthetők, ennélfogva utánuk a családi pótlék katonai szolgálatuk tartama alatt is jár. Iratváltásom volt még a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterrel a telepítésről és más földbirtokpolitikai intézkedésekről szóló 1936. évi XXVII. törvénycikk végrehajtási rendelete tárgyában, amelyet kezdeményezésére véleményeztem, majd felhívására az Országos Telepítési Tanácsba egyházunk részéről rendes tagul Dr. Rásó Lajos egyetemes ügyészt, helyetteséül pedig Dr. Lányi Mártont neveztem be ; az Üdvhadsereg minősítése tárgyában, amivel kapcsolatban megállapítottam, hogy egyházunk álláspontja szerint nem egyház, nem is szekta, hanem olyan egyesülés, amely társadalmi egyesülésként kezelendő ; a Magyar Evangéliumi Szövetség alapszabályai ügyében, amelyeket kedvezően véleményeztem ; az alispánoknak a vasárnapi munkaszünet négy hétre szóló felfüggesztésére való feljogosítása tárgyában, ami ellen — a gazdasági viszonyok figyelembevételével tett kivételes intézkedésről lévén szó — nem volt kifogás, emelhető, valamint a Keresztyén Igazság utcai árusítása és a komád ii egyházközség több év óta húzódó, ismert ügyében. A m. kir. honvédelmi miniszter 3570/1937. számú leiratában közölte velem, hogy ha egy 50 éven alóli lelkész-jellegű egyén a lelkészi szolgálatra való képességét elveszti, az illetékes hatóság ezt a körülményt az illető nevének és személyi adatainak közlésével a tábori püspökségnek köteles tudomására hozni. A in. kir. földmívelésiigyi miniszterrel a gazdálkodó lelkészek részére általa rendezett tanfolyamok kérdésében ez évben is iratváltást folytattam. A református testvéregryházzal való együttműködésünk anyagából kiemelem azt az örvendetes tényt, hogy a napisajtó egyházi híreinkkel való ellátásának eddigi módját megváltoztatva, a Magyar Országos Tudósítóval a szerződést felbontottuk és egyházaink eddigi sajtómegbízottjáva], Farkas Sándor szerkesztővel, mint az általa újonnan alapított Magyar Értesítő című önálló protestáns sajtótudósító szerkesztőjével és kiadójával kötöttünk szerződést. Az ezáltal előállt költségtöbblet erkölcsiekben gazdag kárpótlást talál. A magyar protestantizmusnak egyik jelentős vívmányaként könyvelem el az önálló protestáns sajtótudósító létrejöttét, amiért különös hála illeti Dr. Sztranyavszky Sándor egyházkerületi felügyelőt, aki a gondolat megvalósulása érdekében nagysúlyú befolyását latba vetni szíves volt. Ennek a vívmánynak megemlítésén kívül még csak a közös protestáns bizottság munkájára óhajtok utalni, amely az esztendő folyamán két ízben, mégpedig április 30-án és május 14-én ülésezett és a következő ügyekkel foglalkozott : megválasztotta a D. Dr. Baltazár Dezső püspök halála s ezzel kapcsolatban az elnöktárs kiválása következményeképen a kifejlődött gyakorlat értelmében való lemondásom következtében megüresedett elnöki tisztségekre Dr. Balogh Jenő egyházkerületi főgondnokot és D. Kapi Béla püspököt, az új szervezeti szabályzat értelmében megalakította egyházpolitikai, társadalompolitikai, oktatásügyi és irodalom- és sajtóügyi szakbizottságát, tárgyalta egyházunk felsőházi képviselete, a bibliafordítás revíziója, a magyarok világkongresszusa, a diáktáborok és az egyetemi és főiskolai ifjúsági lelkészi állások szervezésének ügyét. A külföldi összeköttetések ápolásánál különös gondom volt a külföldi magyar evangélikus testvérekhez fűződő testvéri kapcsolatok fenntartására. A kanadai Hamilton és a délamerikai Buenos Aires magyar evangélikusainak lelki gondozását nagyobb könyvadomány juttatásával támogattam. Rendkívül nagy fontosságot tulajdonítok annak, hogy ebben az évben az első finn-ugor lelkészkonferencia alkalmából finn és észt testvéreink látogatását fogadhattuk. Körünkben időzésük és további találkozásaink meggyőződésem szerint gazdag áldást jelentenek egyházunkra nézve, és a mi egyházi életünkből is termékenyítő hatások áramlanak át ezeknek a faj- és hittestvéreinknek egyházi életébe.