Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1935. november 15

14 6. az ügyet a bányai egyházkerületi törvényszékhez küldte le ; Dr. Borcsiczky Dezső orosházi ügyvédnek a békési egyházmegye elleni perében előterjesztett bíróküldési kérelme tárgyában hozott végzésével az ügyet a bányai egyházkerületi törvényszékhez küldte le ; Kiss Benő pitvarosi segédlelkész fegyelmi ügyében a II. fokú törvényszék ítéletét részben megváltoztatva, a panaszlottat állásába visszahelyezte és 500 pengő pénzbüntetésre ítélte ; Kovács Mihály kapolcsi lelkész fegyelmi ügyében a II. fokú törvényszék által hozott ítéletet részben megváltoztatva, a panaszlottat állásába visszahelyezte és 500 pengő pénzbüntetésre ítélte ; Hüttl Ármin budai vallástanár fegyelmi ügyében a II. fokú törvényszék ítéletét részben megváltoztatva, a panaszlottat feddésre ítélte ; Kartalik János maglódi kántortanító fegyelmi ügyében a II. fokú törvényszék ítéletét részben megváltoztatva, a panaszlottat állásába visszahelyezte és 50 pengő pénzbüntetésre ítélte ; a Schultz Aladár volt maglódi, jelenlegi bánki lelkész ellen indított ügyben all. fokú törvényszék által hozott végzést helybenhagyva, végzésével a panaszos Kartalik János fellebbezését visszautasította. A közigazgatási ügyekre térve, elsősorban hálával emlékezem meg arról, hogy az egyházkerületi elnökségek tagjai, amikor annak szüksége felmerült, szívesen gyűltek egybe egyes olyan kérdések megbeszélésére, amelyeknek elintézésénél az ő bölcsességüket nem nélkülözhettem. Többek között velük egyetértésben történt a Tanítói Internátusi Alap 7100 pengő segélyének elosztása is. Külön ki kell emelnem azt az értékes segítséget, amelyet Dr. Rásó Lajos egyetemes főügyész nyújt nekem következetesen, aki jogi tudását mindig és minden ügyben készséggel bocsátja az egyetemes egyház szolgálatára. Hogy az utóbbi években több kardinális kérdésben sikerült a kormány részéről álláspontunk honorálását elérnünk, az jórészt az ő alapos jogi érvelésének köszönhelő. A közös protestáns bizottság szervezeti szabályzat-tervezete és a protestáns bíráskodási központ szervezésére vonatkozó javaslat is az ő hozzáértését és buzgalmát dicséri. Több kérdésben kellett elnökileg intézkednem. így felkértem Dr. Schneller Károly jogakadémiai tanárt, hogy egyházunk életére vonatkozó, minden lényeges szempontra kiterjeszkedő statisztikát készítsen. Egy magát Evangélikus Emlékterjesztőnek nevező üzleti céget eltiltottam az evangélikus jelző használatától, megakadályozva ezáltal, hogy népünk körében művészietlen vásári tárgyakat terjesszen. Gondoskodtam a bibliaoffertórium eddig befolyt 598*58 P, a sajtóoffertórium 17364 P és a fogházmissziói offertórium 600'55 P összegének felosztásáról, valamint a II. Rákóczi Ferenc szobrára tartott offertórium 1224'20 P összegének az egyetemes pénztárból 1500 P-re történt kiegészítése után illetékes helyre való eljuttatásáról. Örülök, hogy súlyos pénzügyi helyzetünkben is sikerült erre a kegyeletes célra aránylag tekintélyesebb összeget biztosítanunk, amely némikép kifejezi a Fejedelem emlékével szemben táplált hódolattal párosult hálás kegyeletünket. Ugyanez a kegyeletérzés hat át minket Szent István király emlékével szemben is. Ezért tartanám kívánatosnak, hogy Szent István napja nemzetünk hivatalos ünnepnapjává deklaráltassék és azt egyházunk is megünnepelje. A nagy király, aki állami életünk alapjait lerakta és nemzetünket a keresztyén hitre térítette, annak apostola is lett. Ünnepe tehát nemcsak egyetemes magyar nemzeti, de egyben egyetemes magyar keresztyén ünnep is. Több egyházközségünk kegyeletének spontán megnyilatkozásaként a napot már régebben meg is ünnepli s az ünneppé deklarálás érdekében — amint örömmel látom — újabban mérvadó református egyházi körök is megnyilatkoztak. A kegyelet érzésétől indíttatva, a Luther bibliafordításának jubileumára veretett emlékérem 1851-88 P befektetéssel járt, az eddigi tiszta jövedelem 196'82 P-t, a még meglévő éremállomány értéke pedig 949 P-t tesz ki. Az érem gondolatát felvetett D. Soltész Elemér protestáns tábori püspök javaslatára méltányosnak ítéltem, hogy Berán Lajos tervező művésznek, időközben előállt nehéz pénzügyi helyzetére való tekintettel, 500 P tiszteletdíjat utalványozzak, amely a protestáns tábori püspök által ezzel kapcsolatban megvásárolt 250 darab bronzérem árában fedezetet talált. A Luther Otthon helyiségeinek és felszerelésének karbahozatalára a szemináriumi alapból annakidején engedélyezett összeget a szükséglethez képest az egyetemes közgyűlés jóváhagyásának reményében 2600 P-vel kiegészítettem. Itt jelentem be egyben, hogy az egyetemes székháznak a Luther Otthont is magában foglaló épületrésze nagyobb tatarozást igényelvén, miután erre a legnagyobb részében jövedelmet úgysem hajtó épület hozama fedezetet nem nyújt, arra való tekintettel, hogy a szeminárium elhelyezése ebben az épületben vétetett tervbe, ha az egyetemes közgyűlés hozzájárul, ugyanennek az alapnak a terhére óhajtanék az egyetemes egyház részére erre a célra mintegy 5000 P-t igénybevenni. A Johannita Lovagrend magyar csoportja alapítványa kamatainak terhére egy-egy tüdőbeteg békéscsabai, illetve győri diakonissza ápolási költségeire 50—50 P segélyt előlegeztem. A Szigethy-Halász-Brósz-alapítvány ösztöndíja címén a Dr. Szigethy Lajos által ily célból külön rendelkezésre bocsátott és egyelőre külön alapként kezelt összeg terhére Révész István theológusnak 200 P ösztöndíjat juttattam. Résztvettem gyászban és örömben.