Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1933. november 10
28 -41-4:4:. munkaszüneti napot munkaszünetül biztosítson minden alkalmazottja számára, hogy az alkalmazott vallási kötelezettségeinek eleget tehessen. Végül a 7-ik §-ban kimondandónak tartja, hogy azok az üzletek, melyekben szeszes italt mérnek a munkaszüneti napokon, nem csupán 10—12 óráig, hanem épúgy, mint a kizárólagos pálinkamérések, egész napon zárva tartandók. Az egyetemes közgyűlés ilyen értelmű felterjesztést határoz el. 42. (L.) Tárgyaltatik a bányai és a tiszai egyházkerület által a vasárnapi vásárok hétköznapra való áthelyezésére vonatkozólag tett felterjesztés. A jogügyi bizottság javaslata alapján az egyetemes közgyűlés a vonatkozó felterjesztéseket az előző pontban említett törvényjavaslattervezet 10. §-ában foglalt rendelkezéssel elintézettnek tekinti, de szükségesnek tartja, hogy a hivatkozott szakaszban foglalt, következő rendelkezés : »országos vásárt és hetivásárt munkaszüneti napra engedélyezni, vagy áthelyezni nem szabad« kiterjesztessék az előző jegyzőkönyvi pontban az egyetemes közgyűlés által javasolt összes többi munkaszüneti napokra is. 43. (L.) Tárgyaltatik a tiszai egyházkerület felterjesztése a takarékossági propaganda napnak a reformáció emléknapjáról való áthelyezése tárgyában. Az egyetemes közgyűlés az ezirányban már megtett lépések sajnálatos eredménytelensége után ezidőszerint újabb felterjesztés szükségét nem látja fennforogni, miért is a kérdést — az egyetemes jogügyi bizottság javaslata alapján — leveszi a napirendről. 44. (K.) Az egyetemes liturgiái bizottság beterjeszti folyó évi november hó 9-én tartott ülésének jegyzőkönyvét, amelynek főbb pontjai a következők : 1. Dr. H. Gaudy László előadó ismertette a mult évi jegyzőkönyv alapján a liturgiái bizottság eddigi munkáját, mely szerint a mult év folyamán a különböző istentiszteleti típusok bemutattattak. Nevezetesen a pesti magyar egyház istentiszteleti sorrendje egy rádiós istentisztelet alkalmával, a nyíregyházi sorrend a M. E. L. E. ülésén Paulik János elnök által s viszont a győri istentiszteleti rend a M. E. L. E. tavaszi konferenciáján Győrben. 2. Kardos Gyula, biz. jegyző, bemutatja a bányai egyházkerület felterjesztését, melyben a liturgiái bizottságot gyorsabb és határozottabb munkálkodásra kéri fel. 3. Tárgyalta dr. Kayser Szilárd két javaslatát : az »Erős vár a mi Istenünk« szövegének és dallamának egységesítése, valamint egy részletes Luther-életrajz megírása tárgyában. Az első javaslat az egyet, felügyelő évi jelentésével kapcsolatban nyer elintézést. Ezzel teljesen egyetért. 4. Telekes Béla »Erős várunk« fordítását az eddigi szövegekkel szemben nem tartja alkalmasnak és megfelelőnek. 5. D. Geduly Henrik püspök bemutatja Krecsák László, nyíregyházi kántor-karnagy, javaslatát, hirdessen az egyet, közgyűlés pályázatot egy reformációi tárgyú vers megírására és megzenésítésére. A bizottság a javaslatot élénk helyeslésben részesíti s átteszi a Luther Társasághoz. 6. LJgyancsaka Luther Társasághoz utalja Szelényi Endre, kölesei lelkész, indítványát, hogy adassanak ki a Luther-jubileum alkalmából szép és olcsó plakettek, szobrok, levelező lapok. Ezek Németországból importálhatók. 7. Dr. Gaudy László bemutatja és ismerteti D. Raffay Sándor legújabb művét, melynek címe : a »Magyarhoni evangélikus liturgia történetéhez« s melyben a szerző kiváló szakértelemmel írja meg a lutheri liturgia összes kérdéseit s megismerteti azokat a liturgiái típusokat, melyek bevezetésével egységesíteni lehetne a magyarországi evangélikus egyházközségek liturgiáját. A bizottság a jeles mű megjelenése fölött teljes elismerését nyilvánítja s minden lelkésznek beszerzésre melegen ajánlja. 8. Végül tárgyalás alá került az egységes liturgiái rend megállapításának kérdése, melyre nézve D. Geduly Henrik indítványára a bizottság részletesen megvitatta a I). Raffay Sándor által összeállított s a pesti magyar egyházban bevezetett liturgiái rendet s egyértelműleg megállapodott abban, hogy kiválóan alkalmasnak tartja arra, hogy ezen alapon főképen a magyar gyülekezetek istentiszteleti rendje egységessé tétessék. Mint főtípust ajánlja a gyülekezeteknek, a pesti magyar egyház pedig hajlandó sokszorosítani és megküldeni díjmentesen az összes gyülekezeteknek ezt az istentiszteleti rendet. A bizottság javasolja, mondja ki az egyet, közgyűlés, hogy kijelöl egy hónapot arra a célra, hogy a lelkészek annak vasárnapjain a szóbanforgó liturgiái formát az összes magyar egyházak istentiszteletein bemutassák s szerzett tapasztalataikról a püspökökhöz jelentést tegyenek. Figyelemmel az egyházegyetem tót- és németnyelvű istentiszteleteket tartó gyülekezeteinek igényeire, szükségét látja annak, hogy ugyanezekre nézve a magyar liturgiái rend fonalán külön-külön dolgoztassanak ki típustervek s legyenek bemutatva a gyülekezetek előtt. E célból a liturgiái bizottság a következő albizottság kiküldését kéri : D. Geduly Henrik elnöklete alatt D. Raffay Sándor, Magócs Károly, Dörmer Frigyes, Szekej András, Dr. H. Gaudy László, tagok. E bizottságnak feladata legyen nemcsak a német és tót típusokra nézve, de a beérkezett vélemények alapján az egységes liturgia kérdésére általában is az egyet, közgyűlésnek javaslatot tenni, hogy ezt a kérdést a novelláris zsinat végleg rendezze.
