Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1933. november 10

29 9. D. Raiïay Sándornak a mult évben megjelent »Ágendáját« a liturgiái bizottság az egyet. -1:4-4:0. gyűlésnek bemutatja s magyar gyülekezetekben való használatát a lelkészeknek melegen ajánlja. Az egyetemes közgyűlés a liturgiái bizottság jegyzőkönyvében foglaltakat tudomásul veszi s javaslatait határozati erőre emeli. 45. (K.) Tárgyalás alá kerül a hatvani fiókegyház megalakulásának és lelkipásztori gondozásának kérdése. A hatvani evang. és ref. hívek között 1902-ben »Egyezség« köttetett, mely szerint az ottani evangélikusokat a ref. lelkész gondozta. Evangélikus híveinknek joguk volt úgy a templom, valamint a temető, harangok használatához is, amely szolgalmi jog telekkönyvileg is biztosítva van. Ennek fejében a hatvani evangélikus hívek a ref. hívekkel egyenlő mértékben lettek megadóztatva, de úgy, hogy az egyházi adó '/

3-ad részét befizették szolgalmi jog címén a ref. egyház pénztárába, V

3-ad részét a ref. lelkésznek fizették honorárium címén és V

3-ad rész gyümölcsöztetendő az egykor építendő evangélikus templom céljaira. A hatvani evangélikusok száma ma már 275-re emelkedett. Szükségessé vált az evangélikusoknak külön fiókegyházba való tömörülése, aminek folytán a ref. egyházzal fennálló Egyezséget felmondották s 1933 szeptember 20-án nagy lelkesedéssel kimondották a külön evangélikus fiókegyház megalakulását. Mivel ezzel a ref. lelkészi gondozás alól felszabadultak, lelki ellátásuk s a hitoktatás kérdése megoldásra vár. Tekintettel azonban arra, hogy Heves vármegye egész területén mintegy 1400 evangélikus lélek él, Gyöngyösön 223, Egerben 279 stb., akiknek lelki ellátásáról gondoskodni kell, s tekintette] arra is, hogy e szórványok két egyházkerület területén fekiisznek, felmerült a terv, hogy a szervezést az egyetemes egyház oldja meg. Az egyetemes közgyűlés a hatvani fiókegyház megalakulását örömmel veszi tudomásul és kimondja, hogy az egyetemes egyház a két érdekelt egyházkerület hozzájárulása alapján az eger-gyöngyös-hatvani misszió megszervezését elvállalja. A hovatartozás kérdésének rendezése a későbbi jövő feladatát képezi. Az egyetemes közgyűlés felkéri az egyetemes felügyelőt, hogy a szervezés kérdésében belátása szerint intézkedjék. 46. (Z.) Tárgyaltatik a Budapest, X. ker. Lelkészi Kör, Luther-Szövetség és Luther MártonKör elnökségeinek azon indítványa, hogy : l.a magyarhoni evangélikus egyház Dr. Luther Márton magyar nyelvű életrajzát egy éven belül adja ki és 2. Luther : »Erős vár a mi Istenünk« kezdetű diadalénekének tartalmát és magyar szövegét egy éven belül egységesítse és ennek érdekében a sürgős intézkedéseket haladéktalanul hajtsa végre. Az egyetemes közgyűlés a javaslatok célját helyesli, megvalósítását fontos egyházi érdeknek tartja. Dr. Luther Márton népies irányú, kisebb terjedelmű, valamint nagyobb szabású magyar nyelvű életrajza kiadására a Luther-Társaságot kéri föl. Luther diadaléneke egységes dallamának és magyar szövegének megállapítása tekintetében utal az egyetemes felügyelő jelentésének megfelelő pontjával kapcsolatban hozott határozatára. 47. (Z.) Tárgyaltatik a dunántúli egyházkerület folyó évi közgyűlésének felterjesztése, amelyben egyházunk hitvallási iratainak népszerű, olcsó, teljes és hiteles kiadását sürgeti. Az egyetemes közgyűlés újólag is elismerve a hitvallási iratok kiadásának sürgős szükségét, az e tárgyban hozott korábbi határozatainak sürgős végrehajtására a püspöki kart azzal kéri fel, hogy a sajtó alá rendezésnél a hitvallási iratok magyar nyelven máimegjelent fordításait belátása szerint használja fel. 48. (Z.) Tárgyaltatik a dunántúli egyházkerület folyó évi közgyűlésének felterjesztése, amelyben kéri, hogy az egyetemes egyház a theol. fakultás tanárainak bevonásával intézkedjék a magyarázatos Biblia kiadásáról. Az egyetemes közgyűlés a magyarázatos Biblia kiadásában fontos egyházi közérdeket látván, ismét kinyilatkoztatja, hogy annak kivitelét készségesen támogatja. A munkálatban a hittudományi kar tagjainak tevőleges részvételét hálásan fogadja. 49. (Sz.) Ezután a választások kerülvén sorra, az egyetemes főjegyző bejelenti, hogy Zsigmondy Dezső a számvevőszék és számvizsgálóbizottság világi elnökségéről lemondott, miután azt az egyetemes főellenőri állással nem tartja összeegyeztethetőnek, bejelenti továbbá, hogy Balogh István esperes (Bokod), nyugdíjba vonulván, mind az egyetemes törvényszéknél, mind a bizottságokban viselt tagságáról lemondott. Az egyetemes közgyűlés a bejelentéseket tudomásul véve, a számvevőszék világi elnökévé az 1938-ig terjedő időre Becht Albertet választja meg, az egyetemes törvényszék bírájává pedig Mihalovics Samu esperest, szintén az 1938-ig terjedő időre. Az egyes bizottságokba a régi tagokon kívül megválasztja a következőket : a) a tanügyi bizottságba a lemondott Oravecz Ödön helyére jegyzőnek és középiskolai előadónak Németh Samu igazgatót, Balogh István helyére pedig Dr. Domanovszky Sándor egyetemi tanárt ; b) a theológiai bizottságba Zongor Bélát rendes tagnak ;