Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1931. november 27

23 kívül megnyilatkozó közömbösségen kívül azt is bizonyítja, hogy a tagokat és a fenntartókat a 10. nyugdíjintézet megalapítása óta kedvezőtlenül megváltozott viszonyok között anyagi teljesítőképességüket meghaladó fizetési kötelezettségek terhelik. Ez a tény a nyugdíj intézeti bizottságot gondolkodóba ejtette, úgyannyira, hogy szükségesnek látta, a szabályrendeletben előírt öt év leteltét be nem várva, újból megállapítani a nyugdíjintézet mathematikai mérlegét és bizottságot küldeni ki azzal a megbízással, hogy annak ismeretében kutassa ki a helyzet okait, keresse orvoslásának módozatait és tegyen annak keresztülvitelére véleményes javaslatot. A megnyugtató jelenség az, hogy a mathematikai mérleg a körülményekhez képest megnyugtató képet mutat, és hogy a bizottság az albizottság javaslatainak figyelembevételével olyan javaslatot terjeszthet az egyet, közgyűlés elé, amelyek nemcsak pillanatnyi könnyítést nyújthatnak a tagoknak és fenntartóknak fennálló nyugdíjintézeti terheik lerovása tekintetében, de egyszersmindenkorra is csökkenthetik némileg a tagok és fenntartók terheit. A szabályrendelet módosítása kérdésében külön albizottságot delegált a bizottság. Ez az albizottság gyökeresebb módosító javaslatainak megtételére a nyugdíjintézet bizottságának helyeslésével még nem látta az időt elérkezettnek, egyelőre csak az anyagot gyűjti. Csupán egy-két sürgősebb jellegű kérdésben él már most módosító javaslattal a bizottság, amelyek külön tárgyaltatnak, miért is itteni ismertetésüktől eltekinthetni vélek. A bizottság munkájáról csak néhány elvi és gyakorlati jelentőségű határozat kiemelésével számolok be. A nyugdíj intézeti bizottság öt ízben tartott ülést: 1931. március 10.-én, június 4.-én, június 23.-án, október 10.-én és november 23.-án. , Az 1930. évi egyetemes közgyűlés engedélyezte, hogy fenntartók idevonatkozólag előterjesztett külön kérelem alapján az alapítási járulékot tíz év helyett 25 év alatt róhassák le. Eziránt azonban egyetlen egyházközség sem fordult kérelemmel a bizottsághoz. Helyettes lelkészek részére a szabályrendelet nem biztosítván nyugdíj intézeti tagsági jogot, a bizottság egy helyettes-lelkészi teendőkkel ad hoc megbízott folyamodót felvételi kérvényével elutasított. Kimondotta, hogy az Egyházi Alkotmány 75. §-a alapján a lelkész jogutód nélkül való elhalálozása következtében állásának % évi javadalmára vonatkozó nyugdíjintézeti igény teljesítésére határnapul a lelkész elhalálozásától számított félév utolsó napját tekinti, s a hátralékos tartozás után ettől az időponttól késedelmi kamat lerovását kívánja. A. késedelmi kamatok ügyében a szabályrendelet vonatkozó §-át olykép értelmezte, hogy a késedelmi kamat, függetlenül a késedelmes lerovás teljesítésének időpontjától, teljes évre felszámítandó. Ez ellen azonban fellebbezés adatott be. A bizottságnak a mathematikai mérleg ismeretében e tárgyban meghozott, újabb határozata a szabályrendelet revíziójával kapcsolatos javaslatok során kerül tárgyalásra. Jóváhagyta az újonnan belépő tagok visszamenőleges járulékainak számítására vonatkozólag követett eljárást. A reciprocitás elvének alkalmazásával kimondotta, hogy a nyugdíjintézetnek a csehszlovák köztársaság területére átköltöző ellátottjai, amennyiben magyar állampolgárságukat elvesztik, vagy a nyugdíj intézeti bizottság előzetes engedélye nélkül költöznek oda, a nyugdíjintézettel szemben igényüket elvesztik. Fenntartotta azonban magának a jogot, hogy idevonatkozólag előterjesztett kérésre ellátottainak a csehszlovák köztársaság területére való átköltözésre engedélyt adjon és őket ellátmányuk élvezetében ott is meghagyja azzal a megszorítással azonban, hogy ellátmányuk a nyugdíjintézet pénztárában áll rendelkezésükre s nem küldetik utánuk. Sajnálattal vette tudomásul, hogy az egyetemes egyház nyújtotta államsegélyből a globális államsegélyt terhelő összeg az első félévben 1.400, a második félévben pedig 5.000 pengővel csökkent. Felkérte azonban az egyetemes egyházat, hogy kövessen el mindent ebben az irányban is a nyugdíjintézet érdekeinek védelmére A bányai egyházkerületnek az aszódi reálgimnázium építkezésére a bizottság által nyújtott kölcsön ügye külön kerül az egyetemes közgyűlés elé. Itt csak az kíván megemlítést, hogy a bányai egyházkerület elnöksége készfizetői kezességet vállalt a kölcsönnek 1931. évi december hó 31-ig a nyugdíjintézet pénztárába való visszafizetésére, ha az egyetemes közgyűlés a kölcsönnyújtás jóváhagyását megtagadná, továbbá, ha a kölcsön feltételeire nézve a bányai egyházkerület és a nyugdíjintézet nem tudnának megállapodni. A Deák-téri testvéregyházak képviselőtestülete Bendl Henrik, pénztáros, nyugdíjbavonulásával kapcsolatban ajánlatot tett a pénztár további közös fenntartását és a fenntartásához való hozzájárulás összegszerűségét illetőleg is. A nyugdíj intézeti bizottság foglalkozott az ajánlattal és az 1930. évi 2.071*30 pengő évi hozzájárulás helyett évi 1.000 pengőt vállalt, ami a nyugdíjintézet anyagi helyzetének, valamint a közös pénztár munkaanyagához munkaanyaggal való ezidőszerinti hozzájárulása arányának egyaránt jobban megfelel. A nyugdíjintézet bérházán tudvalevőleg mintegy 6.600 angol font kölcsön nyugodott. En-