Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1931. november 27

22 7-10. 7. (Sz.) Az egyetemes főjegyző beterjeszti a zsinati bizottság jelentését, mely szerint ai albizottságok munkájukat befejezvén, azok munkálatainak az elfogadott alapelvek szerinti egyeztetése, esetleg átszövegezése, koncertálása és a nagybizottság végleges letárgyalása után kinyomatása lett volna soron, de tekintettel arra, hogy az egyetemes egyház pénzügyi helyzete annyiia megrosszabbodott, a bizottság az év folyamán a még hátralevő munkálatok elvégzésére nem gyűlhetett össze. A mult évi közgyűlés arra is utasítást adott a zsinati bizottságnak, hogy a zsinat pénzügyi kérdését tegye megfontolás tárgyává. De, a lefolyt zsinatok költségeit figyelembevéve, akármily előkészítés, vagy bármilyen szűk keretek között megtartott zsinat is oly tetemes költséget vonna maga után, amelyet az egyetemes egyház ma fedezni nem bírna, még abban az esetben sem, ha csak novelláris zsinat tartatnék, amely csak egyes fontosabb kérdésekre terjeszkednék ki. Ennek következtében a zsinati bizottság azon javaslatot terjeszti a közgyűlés elé, hogy a zsinat megtartását halassza el bizonytalan időre, azonban újítsa meg régebbi határozatait és az elnökségnek adott felhatalmazást, és a bizottság végezze továbbra is munkáját, azonban a legnagyobb költségkíméléssel, lehetőleg olyankor, amikor más bizottságok üléseznek, és így a zsinati bizottság ülése kevesebb költséget igényel. Hosszas, beható vita után, amelynek folyamán D. Szeberényi Lajos Zsigmond, főesperes, egyrészt javasolja, hogy a zsinat csak az arányosí tás kérdésével foglalkozzék, mert ennek útján lehet egyedül a ma fennálló, óriási, közigazgatási terheket némileg csökkenteni, másrészt felajánlja Békéscsaba egyházközség nevében a zsinat tagjai részére az ingyen szállást és olcsó ellátást, és amelynek során dr. Sztranyavszky Sándor, egyházkerületi felügyelő, hangsúlyozza, hogy az egyetemes egyház az egyházkerületek beosztása tekintetében eddig elfoglalt álláspontját ne adja fel, mert a takarékosság eszméjét a nemzeti szemponttal is össze lehet egyeztetni, báró Prónay György, egyházmegyei felügyelő, pedig a takarékosságnak a közigazgatás egész vonalán való keresztülvitele szempontjából takarékossági bizottság létesítését hozza javaslatba, —• a közgyűlés a zsinat megtartását bizonytalan időre elhalasztja, azonban megújítja az e tekintetben hozott, régebbi határozatait és az elnökségnek adott felhatalmazásait; utasítja a bizottságot, hogy lehető költségkíméléssel továbbra is folytassa munkáját, amelynek keretében vonja be a tárgyalás anyagába a novelláris zsinat kérdését is; végül magáévá tevén az elhangzott javaslatok közül a takarékosság keresztülvitelére vonatkozót, kimondja, hogy e célból takarékossági bizottságot szervez, amely, az összes szempontokat figyelembevéve, tegyen javaslatot a közigazgatás olcsóbbá tétele tekintetében. 8. (Sz.) Tárgyaltatik a püspöki javadalmi földbirtokra vonatkozóan a tiszai egyházkerület által készített kezelési szabályzat és a dunántúli egyházkerület által letárgyalt szabály rendelettervezet. Az egyetemes közgyűlés — tekintettel arra, hogy a bányai és a dunáninneni egyházkerületnek a püspöki javadalmi földekre vonatkozó szabályrendelet-tervezete még nem készült el és még nem terjesztetett fel és tekintettel arra, hogy az egyetemes közgyűlés jogügyi bizottsága és maga az egyetemes közgyűlés az egyházkerületek szabályrendelet-tervezetével csak akkor íoglalkozhatik eredményesen, ha az összes egyházkerületek szabályrendelet-tervezetei rendelkezésére állanak, — felkéri a bányai és dunáninneni egyházkerületeket, hogy a maguk hasonló tárgyú rendelet-tervezetét terjesszék fel az egyházegyetemhez, egyben figyelmébe hívja mind a négy egyházkerületnek azt, hogy a püspöki javadalmi földbirtokok jogállapotának egységes rendezése szükséges és e célból ajánlatos, hogy az egyes egyházkerületek saját ily tárgyú szabályrendeletük végleges megalkotása előtt közöljék egymással a saját szabályrendelet-tervezetüket, felhívja továbbá az egyházkerületeket, hogy a kérdés szabályozásánál legyenek figyelemmel az E. A. 75. §-ára és a nyugdíj intézeti szabályrendelet 34. §-ára is, a tiszai egyházkerületet pedig, hogy a kérdést ne kezelési szabályzattal, hanem egyházkerületi szabályrendelettel rendezze. 9. (Sz.) Ezzel kapcsolatban az egyetemes főjegyző előterjeszti a tiszai egyházkerületnek egy, a Pesti Hazai Első Takarékpénztártól felveendő, hosszú lejáratú törlesztéses kölcsön jóváhagyása iránti kérelmét, amellyel a püspöki javadalmi földbirtok épületeinek tatarozásával egybekötött költségek fedezésére eddig felvett függőkölcsönök visszafizetését kívánja eszközölni. Az egyetemes közgyűlés a kölcsönügyletet jóváhagyja s egyben kimondja, hogy ezen a püspöki javadalmi földet az O. F. B. hozzájárulásával terhelő kölcsön mindenkori kamatait és törlesztési részleteit a mindenkori haszonélvező köteles a birtok jövedelméből elsősorban fedezni. 10. (Sz.) Az egyetemes nyugdíjintézet működéséről Kuthy Dezső, ügyvivő, az alábbi jelentést terjeszti elő: A nyugdíjintézet lezáródó esztendejének van egy aggodalomkeltő és egy megnyugtató jelensége. Az aggodalomkeltő abban áll, hogy a kivetett járulékokban 121.058'25 pengő összegű hátralék mutatkozik, amely míg egyfelől a nyugdíjintézet létét veszélyezteti, másfelől a gazdasági helyzettel járó, rendkívüli nehézségeken és sokak részéről a nyugdíjintézet ügyével szemben kétség-