Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1930. november 21
41 3. Meleg elismerését és hálás köszönetét nyilvánítva — utalással az egye- 43-44. temes felügyelői jelentésben foglaltakra, valamint figyelemmel D. Kapi Béla, püspök idevonatkozó felszólalására — nyugalombavonulása alkalmából D. Payr Sándor egyetemi tanárnak, aki hosszú évtizedeken át hűséges gonddal nevelte az egymást követő lelkésznemzedékeket és széleskörű, értékes irodalmi tevékenységével áldásosán és gazdagon kamatoztatta tehetségeit anyaszentegyházunk javára, további életére és munkásságára az Isten gazdag áldását kéri. 4. Melegen üdvözli a m. kir. Tisza István Tudomány-Egyetem ref. hittudományi kara által a theol. tiszteletbeli doktori címmel kitüntetett D. Stráner Vilmos és D. Payr Sándor egyet, tanárokat. 5. Hálás köszönetét nyilvánítja buzgó és odaadó munkájáért dr. Kiss Jenő hittudományi kari lelépő prodékánnak, aki a fakultási építkezés idején két éven át teljesített nehéz szolgálatot. 6. Hálás köszönetét nyilvánítja a hittudományi karnak a folyó év június hó elején a kar által rendezett és nagy lelki áldásokkal gazdagító theol. konferenciáért, valamint azon emlékkönyvért, amely „Hitvallás és tudomány" néven a konferencián tartott előadásokat foglalja magában. 44. (Z.) A Theológusok Otthona helyi bizottsága és a Theol. Otthon építő-bizottság előterjesztései alapján az egyetemes közgyűlés: 1. Örömmel veszi tudomásul, hogy a Theológusok Otthonának új épülete — amennyire az egyévi tapasztalat alapján megállapítható — a maga egészében bevált; egyedül a pincébe behatolt talajvíz miatt voltak némi zavarok, amelyek azonban az időközben elvégzett alagcsöveztetés által megszünteknek tekinthetők; az egyetemes felügyelőnek idevonatkozó intézkedését helyeslőleg veszi tudomásul és ezért neki köszönetet mond. 2. Sajnálattal veszi tudomásul, hogy I). dr. Pröhle Károly és D. Stráner Vilmos, egyet tanárok, a Theológusok Otthona helyi bizottságában viselt tagságuktól megváltak és működésükért nekik őszinte köszönetet szavaz. 3. Köszönetet mond mindazoknak, akik a Theológusok Otthonát az elmúlt tanévben is támogatták pénzbeli, illetve természetben nyújtott adományaikkal és az Otthont továbbra is ajánlja mind az egyházközségek, mind a hívek meleg támogatásába. 4. Hálás köszönetet mond az Ev. Papnék Országos Szövetségének, amely szeretettel gondoskodik az Otthon belső csinosításáról. 5. Köszönetet mond azon egyházközségeknek, amelyek az Otthont templomuk képével megajándékozták. 6. Tudomásul veszi, hogy az Otthon 1929—30. évi számadásai átvizsgáltattak és rendben találtattak, amiért is Wojtech Vilmos és Mühl Alfréd pénztárosoknak a fölmentvényt a szokásos fönntartásokkal megadja és nekik, továbbá Hanzmann Károly egyházkerületi számvevőnek a Theol. Otthon pénztára körül teljesített, fáradságos és odaadó munkájukért köszönetet mond. 7. A Theológusok Otthona helyi bizottságának a pénztárosok tiszteletdíjának fölemelésére vonatkozó javaslatát ugyan méltányosnak tartja, de a fölemelést a nehéz pénzügyi helyzetre való tekintetből nem eszközölheti; fölhatalmazza azonban a Theológusok Otthonának helyi bizottságát, hogy, amennyiben az emelésre fedezetet talál, ezt a kérdést saját hatáskörében intézze el. 8. Kívánatosnak és szükségesnek tartja, hogy a Theol. Otthon bennlakáson kívül élelmezést is nyújtson a theológusoknak; kifejezést ád azon reményének, hogy a jövő tanévben ezen kérdés megoldása is sikerülni fog. 9. A Theológusok Otthona helyi bizottságának azon kéréséhez, hogy a Theol. Otthon szabályzatát a jövő évben terjessze be az egyet, közgyűléshez jóváhagyás végett, hozzájárul. 10. A néhai Kuzma István és neje Czipott Vilma nevére tett, 500 P értékű alapítványról kiállított alapítólevelet jóváhagyja. 11. Örömmel veszi tudomásul, hogy a Theol. Otthonban német, angol és finn nyelvkurzusok tartattak és kívánatosnak tartja, hogy ez az áldásos munka a jövő évben is folytatódjék. 12. Örömmel veszi tudomásul, hogy az internátusi ellátás lehető jutányosabbá tételének érdekében a Theol. Otthon felügyelő-tanárának elnöklete alatt tíz internátus vezetői értekezletet tartottak, amelynek során máris sok értékes szempont nyert megvilágítást; örömmel üdvözli az értekezlet azon elhatározását, hogy ilyen irányú, személyes megbeszélés a jövőben évről-évre fog tartatni. 7*
