Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1929. november 15
62 mennyi tagja részéről folytatódott. A könyvkiadás nehézségei, főként theológiai téren, még most is kedvezőtlenül éreztetik hatásukat, ami nem egy íróasztalfiókban pihenő, értékes kézirat napvilágrajutását akadályozta meg. Rendkívül kívánatos volna, hogy e téren könyvkiadóalap létesítése által a meglevő nehézségeken segíthessünk. Az irodalmi működésen kívül a kar tagjai úgy helyben, mint mondhatjuk az országnak minden részében igehirdetés, vallásos előadások és felolvasások formájában szolgálták az evangéliom és a tudomány ügyét. Külön kell kiemelnem, hogy a Kopenhágában ülésező lutheránus világgyűlésen karunkat I). dr. Pröhle Károly prodékán képviselte, ki a gyűlések tárgyalásain élénken részt vett s a végrehajtó bizottság számára is fontos javaslatokat készített. Ugyanő az elmúlt tanév október havában résztvett a németországi Helmstedtban rendezett hitvédelmi és világnézeti konferencián, melyen e konferenciáról szóló hivatalos beszámolásokban is kellőképen értékelt előadássorozatban szolgálta úgy a theológiai tudományt, mint ezáltal fakultásunk és egyetemünk ügyét. A speyeri birodalmi gyűlésen az evangélikus rendek részéről elhangzott protestáció 400 éves emlékünnepére a Speyerbe kiutazott magyar delegációban karunk részéről annak dékánja vett részt, ki benyomásairól a Prot. Szemlében számolt be. Ennyit a fakultás külsőleg is érzékelhető életmegnyilvánulásairól. Belső életének érzékeltetése, kivetítése már nem ilyen egyszerű. Hiszen még ha sikerülne is keresztmetszetben elénk állítani e belső életet, vájjon e keresztmetszetben egyes pontokként feltűnő különböző fonalak, melyekből e gazdag belső élet összefonódik, mutatnák-e, érzékeltethetnék-e e benső munkának bonyolultságát, fő- és lélekerejét egyaránt igénybevevő szent komolyságát? Könnyebb arról szólni, hogy hány ünnepet tartott, hány összejövetelt rendezett, hányszor szerepelt a nyilvánosság előtt fakultásunk, mint elénk állítani azt a csendesen búvárkodó munkát, mely az íróasztal mellett, a dolgozószoba csendjében, a konceptusa fölé hajló professzor, a jegyzetei és könyvei fölé hajló studens részéről nap-nap után folyik. Hiszen a lelki élet, a szellemi munka titokzatosságához tartozik, hogy valamely, tán nem is mindig a legsúlyosabb tárgy előadási órájának hatása egy-egy, a szív mélyéig érő nyilatkozat, utalás, figyelmeztetés revelációnként hat s ott dolgozik, működik a szív. a lélek mélyén, forrásba hozva annak bensejél, míg az evangéliom központja körül nem alakul ki az egész élet. És hogyan érzékeltessük azt, amikor Isten előtt mélységes önmegalázkodásban, imádkozó lélekkel és kutató szemmel igyekeznek az egyházunk jövendő lelkészeinek nevelésére hivatott professzorok mind mélyebben behatolni abba az evangéliomba, melynek hozója messiási öntudatának teljességében mondotta magáról, hogy Ő az út, az igazság és az élet?! E csendes belső munkára nézve a magától növő vetés szép példázatának tanítása biztat: a gondosan előkészített talajba jól elvetett mag kicsírázik, növekedésnek indul, szárba szökken, kalászt ver, gyümölcsöt terem, maga sem tudja hogyan, mert a föld magától —- automatice — terem. Szilárd a hitünk és meggyőződésünk, hogy az elmúlt esztendő is gazdag volt ilyen imponderabiliákban, fel nem mérhető, de annál gazdagabb lelki hatásokban, átélésekben az evangéliom szerint való gyökeres átformálódásokban, szív- és főbeli értékek gyarapodásában. Ennek megítélése azonban már nem tartozik a mi hatáskörünkbe. A mi feladatunk. hogy hűséggel végezzük munkánkat s türelemmel várjuk annak eredményét. Az áldás felülről jön.
