Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1928. november 16

48 112-113. Ezúttal is tisztelettel van szerencsém felkérni mindazokat, akiket illet, hogy a szabályrendelet és az ügyviteli utasítás előírásait szigorúan betartani s ezáltal abba a helyzetije juttatni méltóztassanak, hogy a nyugdíjintézet ügyvitelét pontosan és rendben láthassam el, ami nemcsak az ügyvitelnek, de az összes érdekelteknek is eminens érdeke. Tisztelettel kérve ügyvivői jelentésem szíves tudomásulvételét, legyen szabad a nyugdíjintézeti bizottság határozatából a következő javaslatokat előterjesztenem. Vegye tudomásul az egyetemes közgyűlés, hogy, amennyiben a Theológusok Otthona építkezésére engedélyezett kölcsön részleteit a Pénzintézeti Központ az építkezés fokozatos előhaladásával kapcsolatban esedékessé váló vállalkozói kereseti kimutatások kifizetésre nem utalványozná kellő időben, a nyugdíjintézeti bizottság hozzájárult ahhoz, hogy a nyugdíjintézet tartalékalapjából vétessék az egyetemes egyház által mintegy 60 80,000 pengő kölcsön 4—6 havi időtartamra igénybe, még pedig a Pénzintézeti Központnak járó kamat térítésének kötelezettsége mellett. Vegye tudomásul az egyetemes közgyűlés, hogy a Hangya Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet által az egyetemes nyugdíjintézetnél Hangya üzletrészekben létesített. annak idején 80 millió korona értékű alapítvány az időközi osztalékkal és a nyugdíjintézet pénztára terhére folyósított 45 pengővel megpótolva, 71 darab, á 100 pengő, összesen tehát 7,100 pengő névértékű üzletrészből álló alapítványra egészíttetett ki. amelyről az alapítólevél három példányban kiállíttatott és rendelje el az alapítólevél elfogadási záradékkal leendő ellátását. Mondja ki az egyetemes közgyűlés azonnali hatállyal, hogy a nyugdíjintézeti bizottság előterjesztéssel élhet azoknak, akik valamely újonnan létesült nyugdíjköteles állomás bejelentésének, vagy valamely tagságra kötelezett személy belépésének elmaradásáért felelősek, 5—50 pengőig terjedő pénzbírsággal való megrovása iránt a közalap javára. Miután a vallás- és közoktatásügvi miniszter az 1927. évi egyetemes közgyűlés felterjesztésében foglalt azon kérést, hogy a régi nyugdíjintézet és az új nyugdíjintézet által kivetett tagdíjjárulék közötti különbözet összegével emelje fel a congruát, nem teljesítette, az egyetemes közgyűlés éljen ismételt felterjesztéssel hasonló eljárásra kérve fel a ref. egyetemes egyházat és egyben megküldve az ügyet a közös protestáns bizottságnak is. Az egyetemes közgyűlés az ügyvivő jelentését tudomásul veszi és a következő határozatokat hozza: 1. Tudomásul veszi, hogy a nyugdíjintézeti bizottság hozzájárult ahhoz, hogy az egyetemes egyház a Theológusok Otthona építkezésével kapcsolatban a nyugdíjintézet tőkéjéből a Pénzintézeti Központ által kívánt kamat térítésének kötelezettsége mellett 4—6 hónapra 60—80,000 pengő kölcsönt vehessen igénybe. 2. Örömmel veszi tudomásul a Hangya-alapítvány 7,100 pengő névértékű üzletrészre történt kiegészítését és elrendeli az alapítólevél elfogadási záradékkal leendő ellátását. 3. Felhatalmazza a nvugdíjintézeti bizottságot, hogy előterjesztéssel élhessen azoknak, akik nyugdíjköteles állomások bejelentésének, vagy nyugdíjintézeti tagságra kötelezett egyének belépésének elmaradásáért felelősek, 5—50 pengőig terjedő pénzbírsággal való sujtása iránt a közalap javára. 4. A congrua a régi nyugdíjintézet és az új nyugdíjintézet által kivetett járulékok különbözete összegével leendő felemelése érdekében ismételt felterjesztéssel él azonos eljárásra kérve fel a ref. egyetemes egyházat és felhíva az ügyre a közös protestáns bizottság figyelmét is. 113. (Sz.) Beterjesztetik a Luther-Otthon szemináriumi bizottság jelentése a Lu ther-Otthon főiskolai internátus 1927/28. évi működéséről. Evangélikus egyházunknak egyetemi hallgatókat ellátó egyetlen internátusa, a Luther-Otthon, Isten kegyelméből az elmúlt esztendőben is teljesítette magasztos hivatá sát. Szerető, bensőséges, meghitt otthona volt 52 ifjúnak, gondoskodván egyrészt arról, hogy meglegyen zavartalan tanulásuk lehetősége, szorosabbá fűzvén másrészt azt a kapcsot, amely ezen fiatal testvéreinket evang. egyházunkhoz fűzi. Az Otthon új igazgatója, Vidovszky Kálmán, teljes egészében átvette az intézet vezetését. így egy kézben van a lelki és gazdásági vezetés. De helyes is, hogy e kettő továbbra is egy kézben maradjon, mert még egy gazdasági vezető beállítása az intézetnek megnagyobbítása nélkül, nehezen elviselhető terhet jelentene a Luther-Otthon számára. A Luther-Otthon legfőbb célja az, hogy evangéliumi szellemű nevelést nyújtson az ifjaknak. E célt most sem tévesztettük szem elől. Nagy gond fordíttatott arra, hogy az evangéliumi öntudat erősödjék, a krisztusi vallásosság mélyüljön az Otthon tagjainak a szívében. Az Otthon hivatalos megnyitása 1928. évi október hó 8-án istentisztelet keretében történt meg, melyen D. Raffay Sándor, püspök, prédikált s osztott úrvacsorát. Az isten-