Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1928. november 16

21 A múltba való ezen, talán kissé hosszura nyúlt, de a végzett munka természeténél 4—5és mennyiségénél fogva feltétlenül kívánatosnak és szükségesnek mutatkozott visszatekintés után hadd vessek egy rövid pillantást a jövőbe. Nemcsak azért, mert aki az eke szarvára veti a kezét és csak visszatekint, nem méltó az Istennek országára, de azért is, mert a közel jövő olyan egyháztörténelmi eseményeknek négyszázados emlékezetét eleveníti meg, amelyekről lehetetlen ma nem szólanom. Az egyik jubiláris esemény Luther Kiskátéja megjelenésének, a másik pedig a speyeri birodalmi gyűlésnek négyszázados évfordulója. Luther Kiskátéja, amelynek jubileumi magyarnyelvű kiadására folynak és időben be is fejeződnek az előkészületek, az evangéliumi hit tanítását rövid összefoglalásban a legtökéletesebben adja. Ez a küszöbön álló történelmi emlékünnep arra inti, figyelmezteti egyházunkat, hogy ebben a minden való értéket eltékozolni hajlamos korban szívünk görcsös szeretetével, lelkünk egy jottányit sem engedő ragaszkodásával csüngjünk annak a lutheri hitnek a tanításán, amely négyszáz esztendőn keresztül létalapot és létjogosultságot adott az evangélikus egyháznak. Pozitív lutheri hit! Ez legyen minden vonatkozásban és egyházunk minden éJetmegnyilvánulásában, mindenekkel való kapcsolatát illetőleg és minden munkaterén, közigazgatásban, tanügyben, misszióban, örömben és gyászban egyaránt, rúgója és irányítója minden ténykedésünknek. A speyeri birodalmi gyűlés négyszázados évfordulója pedig a protestantizmus igazaiért való bátor kiállásra és a protestantizmus közös kincseinek, jogainak és szabadságának védelmében való testvéri összefogásra int. A protestantizmus szintén nem negatívumot jelent, amint azt sokan értelmezni szeretik, vagy szokták, hanem szent pozitívumot, bizonyságtételt evangéliumi igazságokról. A kettős buzdítás, amit ez a kettős jubileum tartalmaz, vezesse, irányítsa egyházunkat az új munkaéven keresztül szebb, dicsőbb jövendő felé. Az egyetemes közgyűlés az egyetemes felügyelő megnyitójában és évi jelentésében foglaltakat köszönettel fogadja és külön határozatot nem igénylő részeiben tudomásul veszi, egyben a külön nem tárgyalandó kérdéseket illetőleg következőképen határoz: a) az önálló hitoktatói kar helyzetének javítása érdekében a református testvéregyházzal együttesen kíván eljárni, miért is ez irányban a közös protestáns bizottsághoz fordul; b) Luther Kiskátéja négyszázados jubileumának 1929. évi január hó 20-án, valamint a speyeri birodalmi gyűlés négyszázados évfordulójának 1929. évi április hó 21-én templomban és iskolában leendő megünneplését elrendeli és felkéri a püspököket, hogy ez irányban egyöntetű utasításokat adjanak ki. Egyben a közgyűlés tagjai, Duszik Lajos indítványára helyükről felállva fejezik ki ragaszkodásukat és elismerésüket az egyetemes felügyelővel szemben abból az alkalomból, hogy öt esztendeje tölti be tisztét nagy buzgósággal és bölcseséggel. 5. (Sz.) A Magyarhoni Evang. Lelkész-Egyesület tegnapi közgyűlésében hozott határozat alapján a lelkészeket közelről érdeklő kérdésekben határozati javaslatot terjeszt elő, melyben arra kéri az egyetemes közgyűlést, hogy a felsorolt kérelmek tárgyában felterjesztéssel és memorandummal forduljon a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. A főkérelmek a következők: 1. a korpótlék jelenlegi összegében tekintet nélkül a fizetés mérvére minden lelkész részére visszamenő hatállyal folyósíttassék, 1929 január 1-től pedig teljes 100% -ban valorizálva, 2. a eongrua minden törvényesen megalakult új önálló egyházközség lelkésze részére utaltassék ki, tekintet nélkül arra, hogy a hívek lélekszáma eléri-e a 800-at és tudnak-e lelkészük részére 800 aranykorona fizetést biztosítani; 3. min dennemű államsegély az egyetemes egyház pénztárába utaltassék be; 4. a hitoktatói díjak az órák számához képest a régi módon folyósíttassanak; 5. az önálló állami hitoktatók anyagi helyzete rendeztessék és kiáltó sérelmeik orvosoltassanak; 6. a jogerősen megállapított lelkészi és tanítói hiványokon csökkentő változtatás és módosítás senki által se legyen eszközölhető; 7. a lelkészek mentessenek fel azon kötelezettség alól, hogy fizetésük felemelését a miniszternek bejelentsék. Ezzel kapcsolatban azt kéri a M. E. L. E., hogy az egyetemes közgyűlés küldjön ki kebeléből bizottságot, amely a lelkészi kar kívánságait a vailás- és közoktatásügyi, va 1 amint a pénzügyminiszter elé terjeszti. Az egyetemes közgyűlés a M. E. L. E. által beterjesztett kérelmeket, melyek úgyszólván azonosak a lelkészi fizetések rendezésének kérdése kapcsán felérkezett felterjesztésekkel, tudomásul veszi,, azokat magáévá teszi és a két miniszternél eljáró bizottság tagjaivá dr. Rásó Lajos egy. ügyész vezetése mellett báró Kaas Albert, Paulik János, Kovács Andor és Vietorisz László közgyűlési tagokat választja meg azzal hogy megbízatásuknak még a délelőtt folyamán tegyenek eleget. 2