Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1927. október 27

III. résztvevői mind igen jól tudták és érezték, de munkájukban az az elv vezérelte őket, 5. hogy in magnis et voluisse sat est. Már az is végtelen nagy eredménynek mondható, hogy éppen a mai, széthúzásra különösképen hajlamos korban, amikor a felekezetek között való feszültség szinte napról-napra növekszik, a legkülönbözőbb keresztyén egyházi közös­ségek képviselői, a római pápa egyházának kivételével, barátságos és testvéries talál­kozásra összeülnek és nyugodt békességgel igyekeznek a köztük a történelem által terem­tett eltéréseket kimagyarázni, megérteni és amennyiben lehetséges, áthidalni. Ezen a kon­ferencián egy előadást is tartottam az egyház természetéről s ugyancsak egy előadást tartott Prőhle Károly dr. professzor is az egyház felekezeti kérdéseiről. Sajnálatomra, közbejött betegség miatt, ezeken az üléseken mindvégig nem lehettem jelen, azonban Prőhle Károly dr. professzor mindvégig hűségesen és eredményesen képviselte egyházunk érdekeit, miért is neki hálás köszönetemet nyilvánítom. A lausannei gyűléseket megelőzőleg Winchesterben kellett volna megjelennem a gyakorlati keresztyénség állandó bizottságának ülésén, azonban itt báró Kaas Albert helyet­tesített, aki ez alkalommal különösen az egyház szociálpolitikai munkatervének a megálla­pításánál és kidolgozásánál igen nagy szolgálatot tett az ügynek és azzal együtt egyházunk­nak is. Itt határozták el, hogy szociálpolitikái havi folyóiratot létesítenek, amely az összes államok egyházi szociálpolitikai viszonyairól és munkájáról kölcsönösen tájékoztatást nyújt. Ebben az ügyben szeptember folyamán a külügyi bizottság előbb szükebbkörű tanács­kozást, majd ülést tartott, és a szociálpolitikai nemzetközi munkatársi gárdába a magunk részéről Bencs Zoltán dr, osztálytanácsost kértük fel. Ez a szeptemberi ülés foglalkozott azzal is, hogy keresse meg az idei egyetemes közgyűlés a testvér református egyházat azzal a kéréssel, adjon báró Kaas Albertnek ugyanolyan megbízást a gyakorlati keresztyénség világmozgalmában (Life and Work) való képviseltetésre, mint amilyent a ref. testvéregyház megbízottja, Boér Elek dr., a mi egye­temes egyházunktól kapott. Foglalkoztunk a hamburgi misszióval is és azt a javaslatot kívánjuk az illetékes hamburgi és berlini tényezők elé terjeszteni, hogy állítsanak fel a hamburgi kikötőben a kivándorlók gondozására egy keleteurópai missziói állomást, amelyre egyházunk a magyar, német és szláv nyelvet tökéletesen beszélő erőt állítana, akinek javadalmazásához a magyar evang. kivándorlók lélekszámának arányában szintén hozzájárulna. Foglalkozott még a külügyi bizottság a theológiai professzorok csereakciójának a kérdésével is és megbízta Prőhle Károly dr. dékánt, hogy a fakultás tanulmányozza ezt a kérdést és lépjen érintkezésbe Deissmann dr. professzorral, aki az evang. theológiai tanárok csereelőadásának ügyét a kezében tartja. Szóba került az az örvendetes alakulás, amely a történelemhamisítást óhajtja meg­akadályozni, illetőleg a valóságnak megfelelő adatokkal kiküszöbölni és amely különös gondot fordít az egyes országok iskoláiban használatos történelmi tankönyvek megfelelő voltának a biztosítására. Ennek a reánk nézve különösen is fontos munkának a végzésére megfelelő erőt óhajtunk a nemzetközi bizottság rendelkezésére bocsátani. A legközelebbi esztendőben az egyházak anyagi ügyeinek a megbeszélésére is nemzetközi konferencia ül össze és a külügyi bizottság már most előkészíti a bennünket érdeklő kérdéseket, hogy a jövő nyár folyamán Angliában tartandó gyűlésen a mi érdekeink is képviselve legyenek. A külföldi stipendiumok ügyében a külügyi bizottság pozitiv eredményeket még nem tud felmutatni s miután több régi külföldi egyetemi stipendium részint máris elkallódott, részint pedig kérdésessé vált, kívánatos, hogy mielőtt még minden elvész, megfelelő lépések tétessenek a magyar stipendiumok megmentése ügyében. Örömmel jelentem, hogy az Ungarisch Protestantischer Pressedienst, mint havi tudósító f. év július elsejével megindult és a velünk érző és irántunk érdeklődő külföldi protestáns világot a magyar egyházi ügyekről megbízható tudósításokkal látja el. Szerkesz­tője a mi részünkről Kuthy Dezső lelkész. Örömmel jelentem ezt azért, mert nyelvünk elszigeteltsége mellett csak ilyen hírszolgálat teszi lehetővé, hogy a külföldi protestantizmus rendszeres értesülést nyerjen felőlünk, ami nemcsak abból a szempontból kívánatos, hogy minket megismerjen s érdeklődése fokozott mértékben forduljon felénk, de azért is, mert a mi életünk is sok tanulsággal szolgál a külföldi testvéreknek a maguk hitépítő és egy­házvédelmi munkája számára. A nemzetközi jóbarátság egyházi világszervezetének magyar osztálya a mult évben 3 ülést tartott, amelyeken a külföldi érintkezes módját beszélte meg, Boér Elek dr. t. b. titkár pedig részletesen beszámolt a Konstanzban július 26-tól 30-ig tartott választmányi ülés anyagáról. Ugyanakkor véglegesen megállapította a magyar osztály alapszabályait is. A nálunk és köztünk tartott külföldi világszövetségek üléseiről a következőket jelentem. Ez év április havában Budapesten tartották meg az első nemzetközi • zsidó missziói konferenciát, melyet azután Varsóban folytattak. Magam személyesen nem vehettem részt ezen a konferencián, ezért egyházunk képviseletében D. Szeberényi Lajos Zsigmond esperest, Gaudy László vallástanítási igazgatót, Podmaniczky Pál bárót és Gáncs Aladárt

Next

/
Thumbnails
Contents