Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1924. október 16

11 méltányolja azokat a szolgálatokat, amelyeket lelkészképzésünk és általában közegyházunk 4. érdekében tett. Szálljon reá mindezekért az Isten áldása. A lelkészképző' szeminárium erre az évre nem volt megnyitható, D. Raffay Sándor püspök úr értékes munkálatában ugyan készen állott a szervezeti szabályzat, egy eszten­dőre — hála az amerikai adománynak és -a közös prot. segélyzőbizottság által nekünk juttatott segélynek — az anyagi eszközök is félig-meddig biztosítottnak látszottak, a Luther­Otthonban való elhelyezés mikéntjéről is folytak a tárgyalások, de, amint arra megnyitóm­ban is rámutattam, a theol. ifjúságnak szerzett jogaira való hivatkozással a szeminárium látogatása alóli felmentést kérő beadványa új helyzetet teremtett, amely az elnöki értekezlet meghallgatása után arra indított, hogy, tekintettel fennforgó személyi, pénzügyi és egyéb technikai nehézségekre is, a szeminárium megnyitásától elállják és annak kérdését a mai közgyűlés elé hozzam. Remélhetőleg a szeminárium felállítása körüli bonyodalmakat is sikerülni fog olyan kedvező megoldásra vinni, mint sikerült a Miskolcon működő eperjesi jogakadémia dolgát, amely — Istennek hála — a közelmúltban szerencsésen rendeződött. A belügyminiszter úr ugyanis jóváhagyta a szerződést, amely szerint Miskolc városa vállalta három jogaka­démiai tanszék fenntartását. Miskolc városának ez a nagylelkű és kiváló kultúrérzékről tanúskodó készsége,megmentette jogakadémiánkat és ezáltal nagy és őszinte hálára köte­lezte egyházunkat. A jogakadémia ügyének sikeres elrendezése körül egyetemes egyhá­zunknak is jutott szerep, de a legfőbb elismerés kétségkívül a tiszakerületi elnökséget illeti. Közép- és elemi iskoláinkkal kapcsolatos ténykedésemről az alábbiak nyújtanak tájé­koztatást : A legutóbbi egyetemes közgyűlés által elhatározott felterjesztéseken kívül mind ugyanazon, mind pedig más felmerült ta-nügyi kérdésekben is többrendbeli felterjesztést intéztem a kultuszminiszter úrhoz. Különösen kiemelendő, hogy a miniszter úr felkérésére véleményt mondottam a készülő középiskolai törvényjavaslatról, kértem az újtestámentom nyelvének, a görögnek, összes fiúközépiskoláinkban legalább rendkívüli tárgyként való tanítását, valamint, hogy a német nyelvnek, mint kötelező rendkívüli tárgynak, tanítása összes fiúközépiskoláinkban már az első osztálytól kezdve megengedtessék, mely utóbbi meg is történt. Nem szólok külön • azon felterjesztésekről, amelyek a mult évi közgyűlés határozataival állnak össze­függésben, vagy mai közgyűlésünk anyagában szerepelni fognak. A felterjesztések dolgában dr. Mágócsy-Dietz Sándor, egyet, tanügyi bizottsági elnök úr mindig szívesen szolgáltatott szakvéleményt. Azonban nemcsak ezért, de azért is hálás köszönet illeti őt mind részemről, mind pedig az egyet, közgyűlés részéről, hogy engem iskolalátogató utamban mindig készséggel elkísért és támogatott és ezen alkalmakból a tanárokkal pedagógiai észrevételeit is közölte tapasztalatainak gazdagságából. Iskolalátogatásaim felsorolását jelentésem más helyén adom, e helyütt, tanügyről lévén szó, csak tapasztalataimról szeretnék megemlékezni. Azt a megnyugtató érzést hoztam magammal ezen utakról, hogy az iskoláink álla­pota általánosságban kedvező. Intézeteink örvendetes módon a tanítás mellett a neveléssel is kezdenek újra az eddiginél behatóbban foglalkozni. Ennek a test és lélek párhuzamos neve­lésének a céljait szolgáló törekvésnek kitűnően bevált és sokat ígérő eszköze a cserkészet, amelyet erős támogatásban kell részesítenünk, mert egyháztársadalmunk újjáépítésének is egyik legfontosabb faktora. Ugyanezt a nevelőmunkát hivatott szolgálni azon intézkedé­sem, hogy egyházunk nagyjainak és jóltevőinek emlékére iskoláinkban minden évben emlék­ünnep rendeztessék. Hiszem, hogy az erről szóló közgyűlési pontnál kezdeményezésünket az egyetemes gyűlés magáévá teszi. Látogatásaim alatt nagy szomorúsággal kellett meggyőződnöm arról, hogy aszódi Petőfi-főgimnáziumunk nagyon is nem megfelelő épületben van elhelyezve. Az ott folyó munka eredményének, az iskola jövőjének és közegyházunk tekintélyének az érdeke, hogy ez a kérdés kedvező megoldást nyerjen az állam támogatásával, mert csak így tudja eddigi szerepét megtartani e jeles intézetünk a Gödöllőn felépülő modern premontrei gimnázium mellett. Ezt okadatolja más szempontból a Petőfi-kultusz is. Mai közgyűlésünknek kiválóan fontos feladata lesz a tanítóképzés egyetemessététele kérdésének megtárgyalása. Amint egyetemes érdek az, hogy tanítóink egyházias képzésben részesüljenek, úgy szinte egyetemes kötelességnek merném mondani ez ügy érdekében a legmesszebbmenő áldozatok meghozását. Középiskoláink államsegélykérdése - feltétlen rendezést követel, mert az iskolafenn­tartóinkra most háruló terhek messze túlszárnyalják azok teljesítőképességét. Teljesíthetet­lenek csak arra az egy esztendőre is, amelyre megállapítást nyertek, állandósításuk pedig egye­nesen lehetetlenné tenné középiskoláink fennmaradását. Kívánatos, hogy ezek megállapítása egyetemlegesen történjék. Ezért is szükségesnek tartom azt, hogy az ilynemű megállapo­dások az egyházegyetem hozzájárálásával oldassanak meg. Megnyugvással vehetjük tudomásul azt, hogy a középiskolák típusának országos­rendezése során evang. középiskoláink megmaradtak és egyházunk kívánságának megfelelően

Next

/
Thumbnails
Contents