Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1924. október 16

12 a budapesti és a szarvasi humanisztikus gimnázium, míg a többi (az aszódi, békéscsabai, nyíregyházai, soproni és bonyhádi) pedig reálgimnázium lett. Ugyancsak örvendetes jelenség, hogy az Országos Evang. Tanítóegyesület körén belül a kerületi és esperességi tanítóegyesületek alakulása is folyamatban van. Az Orsz. Evang. Tanítóegyesület tegnap megtartott első közgyűlését felkérésemre dr. Mágócsy-Dietz Sándor egyet, tanügyi bizottsági elnök úr üdvözölte. Egyházunknak nagy örömére szolgál, hogy az elemi iskolai tanítók előtt megnyílt a VIÍ. fiz. osztály, tanáraink előtt pedig az V-ik. Ezen rendezéssel kapcsolatban azonban nem tudom elhallgatni annak a hangsúlyozását, hogy lelkészeink a tanárokkal való egyenlő kvalifikáltság alapján azokkal egyenlő elbánásban kell hogy részesíttessenek. Itt említem meg azon felterjesztésemet, amelyben kértem, hogy a tanítók ne a tanfelügyelők ajánlata alapján neveztessenek ki a VII. fizètési osztályba. Sikerült elérnünk, hogy minden kinevezést megelőzőleg véleményt kérnek az illetékes püspöktől. Egyetemes törvényszékünk egy ízben tartott ülést és ezen ülésben négy ügyben hozott ítéletet, illetve végzést. 1. Miklós János és társainak a pilisi lelkészválasztás ügyében a bányai egyházkerületi törvényszék II. fokú ítélete ellen beadott fellebbezését elutasította és panaszlókat mind a három fokú bíróság előtt felmerült költségek megtérítésére kötelezte. 2. Az orosházi egyházközségnek a bányai egyházkerületi elnökség elleni fegyelmi panaszát elutasította és az egyházközséget a bírói eljárási költségek megtérítésére kötelezte. 3. Ifj. Korén Pál, volt törökbecsei lelkész fegyelmi ügyében a bányai egyházkerület püspökétől beérkezett bíróküldési kérelem alapján a fegyelmi ügy I. fokú elintézésére a budapesti egyházmegyei törvényszéket küldte ki. 4. Nagy Lajos gyúrói lelkészt fegyelmi ügyében vétkesnek mondta ki s őt viselt hivatalától való elmozdításra ítélte, kötelezvén egyben a felmerült költségek megtérítésére. Különös figyelmet érdemel egyetemes egyházunk missziói munkája, ennek fontosságát honorálta a kultuszkormány is, amikor Kuthy Dezsőn kívül még egy egyetemes misszionáriusnak alkalmazásához hozzájárult, kiutalva számára a fizetéskiegészítő államsegélyt. Erre az állásra dr. Kirchknopf Gusztáv menekült kolozsvári lelkészt hívtam meg, egyben átengedve őt a Luther-Szövetségnek az igazgatói ügykör ellátására. A bányai egyházkerület kerületi lelkészévé történt megválasztása következtében dr. Kirchknopf Gusztáv kilépett a Luther-Szövetség, illetve az egyetemes egyház szolgálatából. Ezt annál inkább sajnálhatjuk, mert működésének rövid ideje alatt arravalóságának számos tanújelét szolgáltatta. Kuthy Dezső egyetemes misszionárius a lefolyt évben rendszeresen ellátta Monort. Ezenkívül több ízben tartott istentiszteletet más helyeken is. így a Deák-téri templomban magyar és német nyelven. Vezette a gyulai misszió önálló anyaegyházzá alakításának munkáját, ott istentiszteleteket is tartván. Az általa összehozott vecsési misszió életét állandó figyelemmel kísérte, s ott két ízben prédikált. Misszióvá tömörítette a Szolnokon élő evangélikusokat, több ízben gyűjtvén őket istentiszteletre, most pedig, miután Geduly Henrik püspök úr egyetemes egyházunknak adta át a területileg a tiszai egyházkerület kebelében megmaradt Szolnok lelkigondozását, azt is rendszeresen el fogja látni. Megfordult ezenkívül Mezőberényben, ahol két vallásos előadást tartott. Prédikált a bikácsi és a herédi gyülekezetekben. Missziói munkája 30 prédikációból, 3 előadásból, több temetésnek, esketésnek és keresztelésnek elvégzéséből állott és ezenkívül is több alkalommal kiszállt missziói értekezletek tartására. Amint azt már elnöki megnyitómban is érintettem, kiküldöttem őt ez év folyamán a külföldre is missziói munkára. Mintegy 3 hétig időzött Hamburgban, ahol tanulmányozta azt a légkört, amelybe ott a magyar evang. kivándorlók kerülnek és az illetékes hatóságokkal folytatott tárgyalások eredményekép megszervezte a hamburgi magyar evangélikus missziói állást, amelynek munkáját ottléte ideje alatt el is látta. Tizennégy prédikációt és egy előadást tartott. A misszió ügyét egyébként anyagilag is támogattam. Húszmillió koronát helyeztettem el külön számlán való kamatozásra az Evangélikusok Lapja fenntartásának céljaira. Az elnökségek értekezletének kezdeményezésére a húsvét utáni második vasárnapra elrendelt sajtóvasárnap mintegy 28.000,000 koronát eredményezett, amiből leszámítva a Harangszó-ra és a Luther-Társaságra esett összegeket, a Luther-Szövetség sajtócéljaira 11.000,000 korona jutott. A Luther-Társaság javára nyomdai részvényjegyzésre 1.000,000 koronát gyűjtöttem. Támogatásban részesítettem a prot. diákmenzát, az iparostanoncok budapesti Thurzó Györgyegyesületét, egy súlyos gondokkal küzdő egyetemi hallgatót és két templomépítő egyházat. Végül négy tanulmányúton lévő német diáknak adattam mintegy tíz napra szállást és fizettem a Luther-Otthonban való élelmezését. A külföldi összeköttetések ápolását elnöki megnyitómban is megemlítettem már, arról bővebben D. Raffay Sándor püspök úr fog jelentésében beszámolni, de főbb mozzanatairól itt is meg kell emlékeznem. D. Raffay Sándor püspök úr finnországi útja és Kuthy Dezső egyetemes misszionárius úr hollandiai kiküldetése mellett különösen említést érdemel Geduly Henrik püspök úr és társainak pozsonyi szereplése a Nemzetközi Jóbarátság Egyházi Világszövetsége magyar és cseh osztályainak a világszövetség vezetőségének kezdeményezésére megtartott közös ülésén. Útjában elkísérték őt báró Kaas Albert dr. és dr. Rásó Lajos urak,