Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1923. október 25

12 9—10. g) üdvözli dr. Mágocsy-Dietz Sándort tanári jubileuma alkalmából; h) végül jegyzőkönyvében megörökíti az evang. egyházi ének megszü letésének 400 éves évfordulóját. 10. (Sz.) Az elnöki jelentés kapcsán D. Raffay Sándor püspök terjeszti elő jelentését a lefolyt évben a külföldi érintkezés ápolása körül kifejtett tevékenységéről és a külföldi egyházaktól nyert segélyezésekről : A multévi egyetemes közgyűlés óta a reám ruházott megtisztelő megbízás alapján közvetített külföldi segélyekről és a külföldi egyházakkal történt érintkezésekről tisztelettel van szerencsém a következőket jelenteni. 1922 októberében személyesen felkeresett Larsen Lőrinc dr., az Amerikai Nemzeti Lutheránus Tanács elnöke, aki épp akkor jött meg ama fáradságos oroszországi útjáról, melyet Morehead professzor szerencsétlensége következtében neki kellett megtennie. Sajnos, hogy e derék hittestvérünket ez az út szintén beteggé tette s még sajnosabb, hogy az evangélikus egyház végtelen gyászára 41 éves korában éppen egyik igen fontos amerikai tanácskozás közepett hirtelen, váratlan elhunyt. Larsen egyike volt a legöntudatosabban működő és a legbuzgóbb evangélikusoknak, akit hozzánk is bensőséges együttérzés fűzött. Elhunyta alkalmából egyetemes egyházunk nevében résztvétiratot intéztem az Egyesült Amerikai Evangélikus Egyház elnökéhez, Knubel dr.-hoz, .de kérem, hogy Larsen emlékét egyetemes egyházunk jegyzőkönyvében is örökítsük meg. Októberi ittlétekor 7 és fél millió koronát hagyott nálam segélyezésekre, előre meghatározván, hogy mire és milyen arányban kell azt fordítanunk. Megbízása alapján a püspöktársakkal együtt a kerületek között arányosan szétosztottuk az adott összeget s ilymódon egyházaknak 2 millió, lelkészeknek 1 millió, árváknak 1 millió, szegényeknek 1 millió, diákoknak 200,000, özvegyeknek 800,000 s nyugdíjasoknak és egyházvédelmi célokra 500,000 korona jutott. Rendelkezése szerint a szarvasi Árvaházra külön 1 millió koronát fordítottunk. Azt hiszem, hogy a segélyezés eddigi módja egyelőre szünetelni fog, miért is tisztelettel van szerencsém az amerikai segélyekről szóló elszámolásokat és pedig az első négy segélyről egy könyvben, az ötödik segélyről pedig külön könyvben a püspökök mindegyike által aláírt és így hitelesített példányban az egyetemes egyház levéltára szániára ezennel átnyújtani. Minthogy az amerikai segélyekről szóló elszámolásokat némelyek bizonyos ízléstelenséggel ismételten szóvá tették, és még ma is beszélni szoktak róla, újból ki kell jelentenem úgy a magam, mint püspöktársaim nevében is, hogy ezek az elszámolások nem a mi nyilvánosságunkra valók, nem is illetnek mást, mint az adományozót, de ha mégis valaki az egyes tételeknek utánanézni kíván, azt az egyetemes egyház levéltárában megteheti. A svéd testvérektől két ízben érkezett anyagi támogatás és pedig Leffler Béla dr. útján 270,000 K, melyet egy összegben az egyetemi és főiskolai hallgatók Luther-Szövetsége elnökének adtam át és újabban a kormányzóné Őfőméltósága útján 3 és fél millió korona, melyből egy-egy milliót kapott az Országos Protestáns Árvaegylet és a szarvasi LutherÁrvaház, félmilliót a Budapesti Evangélikus Szeretetház, 700,000 koronát a dunántúli egyházkerület, 100—100,000 koronát pedig a bányai, tiszai és a dunáninneni egyházkerület az árvák és szegények gondozására. Ez év nyarán Hjelt dr. egyetemi tanár személyesen hozta el a finn testvérek 3 milliós adományát, hogy azon evangélikus gyermekeket nyaraltassunk. Rendelkezése szerint azonnal megalkottuk a finn-magyar sigítőbizottságot, melynek közreműködésével Dunaalmáson a protestáns patronage szeretetházában 50 gyermeket, Csorváson 5, Kiskőrösön 12 és Kaposvárott 5 gyermeket juttattunk üdüléshez. A dán testvérek ez év folyamán több ízben és több formában jöttek segítségünkre. A kollégasegélyből februárban 154,500 koronát osztottunk ki a püspöktársakkal történt megállapodás szerint. Májusban 400 dán korona érkezett hozzám, melynek felét az adományozók rendelkezése szerint Broschkó kollégám osztotta szét, másik felét pedig a négy kerületben a püspöktársakkal együtt osztottuk ki. Jörgensen professzor közbenjárására és vezetése alatt egyes dán gyülekezetek hajlandóknak mutatkoztak egyes szegény magyar gyülekezetek gondjainak fölvételére. Kértek is kimutatást a nagyobb veszedelmekkel és gondokkal küzdő evangélikus gyülekezetekről, aminek következménye volt, hogy az erzsébetfalvai és a zalaegerszegi egyházak, valamint a gyulai misszió már ismételten részesült nagyobb és negyedévenként megismétlődő anyagi támogatásban. A dán egyházi segélyakció vezetőinek, Jörgensen és Lohse uraknak, ez úfon is hálás köszönetünket kell kifejezni, de különösen azoknak a dán egyházaknak, amelyek testvéri szeretettel fölvették és viselik a mi gyenge egyházaink gondját. Júniusban és októberben 12 dán korona, szeptemberben 50 dán korona érkezett hozzám kiosztás végett. Ezeket a püspöktársakkal történt megbeszélés alapján ki is osztottuk. Szeptember végén 500 dán koronát küldtek a theológus nevelés céljaira. Schuhmacher Sámuel, zimonyi lelkész, ez év februárjában 50,000 magyar koronát adott a theológusok segélyezésére. Az amerikai segélyek mellett a legnagyobb és legjelentékenyebb a Zürichben székelő protestáns segélyzőbizottság anyagi támogatása, melynek kezelésére a reformátusok,