Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1918. szeptember 11
174. 75. (R.) A Luther-társaság kéri, hogy az egyetemes egyház a kötelezően elrendelt 75 tankönyvek bevezetésére vonatkozó határozatának szerezzen érvényt. Az egyetemes közgyűlés a társasággal kötött szerződés értelmében a tankönyvek bevezetését az illető iskoláknak ezennel újból elrendeli. 76. (R.) A bányai és a dunántúli egyházkerület kérik, hogy a tanítóknak a rekvirálás kötelezettsége alól való felmentése tárgyában intézzen felterjesztést az egyetemes egyháza miniszterhez. Az egyetemes közgyűlés, a tanügyi bizottság véleménye alapján, felterjesztést intéz a vall. és közokt. miniszterhez a tanítóknak a rekvirálás alól való teljes mentesítése iránt. 77. (R.) A dunántúli kerület javasolja, hogy a fiúközépiskolák államsegélyezési módja törvényhozási intézkedéssel terjesztessék ki a leányközépiskolákra is. Az egyetemes közgyűlés hozzájárul a javaslathoz s felterjesztésben keresi meg az illetékes minisztériumot. 78. (R.) A hősi halált halt tanárok és tanítókról több egyházmegyéből jelentések érkeztek a kerületi elnökségek útján. A jelentések további intézkedésig az egyetemes levéltárban őrzendők. 79. (R.) A tiszai kerület aziránt fordul az egyetemes közgyűléshez, hogy a tanítók tekintet nélkül az iskolák jellegére, az 1893. év előtti évek beszámításával osztassanak be a VIII—XI. fiz. osztályokba s nyugdíj tekintetében az állami tisztviselőkkel egyenlő elbánásban részesüljenek. Az egyetemes közgyűlés az indítványt magáévá tévén e tárgyban fölterjesztést intéz a miniszterhez. 80. (R.) A bányai egyházkerület, a szarvasi tanítóképző intézet kezdményezésére kéri, hogy eszközölné ki az egyet, gyűlés a 46.447/909. sz. rendelettel kiadott szabályzatnak olyatén módosítását, hogy a felekezeti intézeteknél alkalmazott nevelők és nevelőnők javadalmazása az állami, hasonló minősítésű alkalmazottak fizetésével, államsegély útján egyenlő összegűvé egészíttessék ki. Az egyetemes közgyűlés ilyen értelmű fölterjesztést intéz a vall. és közokt. miniszterhez. 81. (R.) A tanügyi bizottság a maga részéről is előterjeszti azt a többfelől hangoztatott kívánalmat, hogy az 1910. évi elemi iskolai tanterv megváltoztatandó volna, mert a mai nehéz háborús viszonyok közt úgyis keresztülvihetetlen, különösen a falusi osztatlan iskolákban. Az egyetemes közgyűlés kimondja, hogy a mai kivételes állapotok közt a tantervtől való eltérést, a helyi viszonyokhoz képest megengedi, jelenben inkább csak a lényeghez való alkalmazkodást kívánja ; a tanterv revízióját csak a háború után fogja eszközölni. 82. (R.) A mult évi egyetemes közgyűlés jegyzőkönyvének 53-ik pontjához jelenti a tanügyi bizottság, hogy a vallásoktatási albizottság tagjai a következők: a bányai kerületből : Kaczián János, Reif Pál, Wichmann Ede ; a dűnáninneni kerületből: Pröhle Henrik, Holch Ottó, Steltzer Lajos; a dunántúli kerületből: Ziermann Lajos, Hetvényi Lajos, Krug Lajos; a tiszai kerületből : Paulik János, Frenyó Lajos, Durszt Győző. Tudomásul szolgál. 83. (R.) A tanügyi bizottság sürgősen szükségesnek tartja egy vallástanítási vezérkönyv megírását. A pályadíj kitűzéséhez szükséges 6000 K-t a tanügyi bizottság elnöke némely előirányzott, de hosszabb idő óta igénybe nem vett összegekből kilátásba helyezte. Az egyetemes közgyűlés a maga részéről készséggel hozzájárul a vezérkönyvpályázat meghirdetésének elrendeléséhez a azzal a tanügyi bizottság elnökét bízza meg. 84. (R.) A vallásoktatási reform sikeres keresztülvitele érdekében a bizottság adatok gyűjtését tartaná szükségesnek. Az egyetemes közgyűlés az adatok gyűjtését ezennel elrendeli s annak keresztülvitelével a tanügyi bizottság elnökét bízza meg.
