Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1917. november 8
39 Szeptember 10-én, néhai Erzsébet királyné és november 21-én, néhai I. Ferencz (51 József király halála napján az állami középiskolákban lesz tanítás, ezt megelőzően reggel 7 és % órakor a tanulóifjúság tanáraival együtt résztvesz felekezeti templomában az ifjúság számára tartandó gyászistentiszteleten. Az áll. középiskolai igazgatók az 1917/18. évtől kezdve évenként csak egy igazgatói napot engedélyezhetnek. A tiszai kerület e rendelet kapcsán intézett fölterjesztésében a szünnapok kérdését úgy kívánja megoldatni, hogy a tanításra szánt idő rövidséget ne szenvedjen. Az egyetemes gyűlés, a tanügyi bizottság javaslata alapján, az 5703/917. sz. vallás- és közoktatásügyi min. rendelet értelmében kötelezi a középiskolákat a fölsorolt négy, illetve három szünnap megtartására, valamint kimondja, hogy az igazgatók ezuf&n évenként csak egy szünnapot engedélyezhetnek. 62. (R.) A polgári iskolai tanulók latin nyelvi kiegészítő vizsgálatát az egyetemes gyűlés tárgyalni nem óhajtván, e kérdés fölött napirendre tér. 63. (R.) A bányai kerület útján, a budapesti egyházmegye az iránt keresi meg az egyetemes gyűlést, írjon föl a kormányhoz, hogy ott, a hol az iparos-tanulók vallásoktatásban egyáltalában nem részesülnek vagy a vasárnap délelőtt tartani szokott tanítási órák miatt az istentiszteleteken rész nem vehetnek, ezek a bajok orvosoltassanak. Az iparos-tanulók vallásos nevelésének eme jelentős akadálya országos jellegű lévén, az egyetemes gyűlés feliratot intéz a vallás- és közokt. miniszterhez annak megszüntetése iránt, egyben a tanügyi bizottság javaslata alapján fölhívja a kerületeket arra, hogy az iparos-tanulók vallásoktatására vonatkozó részletes adatokat az egyetemes elnökséghez terjeszszék föl. 64. (R.) A békési egyházmegye a bányai kerület útján panaszt emel, hogy- a miniszter a szarvasi állami polgári iskola tanítóinak kinevezésénél nincsen tekintettel Szarvas város lakosságának és az iskola tanulóinak túlnyomóan evangélikus voltára, kéri, hogy a kormányhoz intézendő fölterjesztéssel éljen az egyetemes gyűlés a sérelmes eljárás ellen. A tanügyi bizottságnak az a véleménye, hogy a szarvasi sérelmi eset a mult évi jegyzőkönyv 61. pontja értelmében intézendő el s hogy a kerület sürgetésére a közös prot. bizottsághoz áttenni fölösleges. Az egyetemes közgyűlés az idevonatkozó összes iratokat az ügyésznek adja ki azzal, hogy ha a fölterjesztett esetben csakugyan sérelmet lát, ügyészi véleményes jelentésével tegye át az iratokat az elnökséghez, hogy az a sérelem miatt felterjesztéssel éljen. 65- ,(R.) A bányai kerület fölterjeszti Licskó Sámuel zólyomi lelkész hitoktató panaszát, miszerint a zólyomi állami polgári fiú- és leányiskolában teljesített hitoktatásért neki járó tiszteletdíjat nem az egész iskolai évre, hanem havi levonásokkal utalványozták ki, minek "következtében 1914/15-ben egyhavi, 1916 17-ben kéthavi, összesen 180 kor. díjat veszített, holott a r. k. hitoktató az egész évi tiszteletdíjat megkapta. A kerület arra kéri az egyetemes gyűlést, hogy intézzen fölterjesztést a vallásés közoktatásügyi miniszterhez a sérelem orvoslása miatt. Mivel a sérelem országosan több helyen előfordult s az elmúlt iskolai évben a 142,996/916—VI. a. sz. vallás- és közoktatásügyi m.~kir. miniszteri rendeleten alapult, az ellen az egyetemes gyűlés felterjesztést intéz a közoktatásügyi kormányhoz, a mélytánytalan intézkedés helyett a hitoktatási díjak méltányos fölemelésének szükségességét hangsúlyozván. 66. (R.) A zólyomi egyházmegyei tanítóegyesület indítványára az államiakkal egyenlő családipótlék és lakbér megállapítása iránt, mivel időközben már elintézést nyert, mint tárgytalant a gyűlés levette a napirendről. 67. (R.) Az állami fizetéskiegészítést igénybe nem vett tanítók háborús segélye tárgyában a túróczszentmártoni iskolaszéktől, a bányai és tiszai kerülettől fölterjesztések érkeztek, mivel azonban időközben ez a kérdés is, kultuszminiszteri rendelettel, elintézést nyert : az egyetemes gyűlés levette a napirendről. 68. (R.) A késmárki liczeum . pártfogósága elhatározta, hogy a liczeum tanárainak a háborús éveket kétszeresen számítja, egyszersmind kéri a tiszai kerület útján, hogy ezt ia határozatot az egyházegyetem tegye magáévá és a kormánynyal is fogadtassa el. Az egyetemes gyűlés a pártfogóság határozatát, mint bejelentést tudomásul yeszi ? a kérés többi részét mellőzi.
