Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1912. november 6

4 4-9. Az 1910. évi egyetemes gyűlésünk jegyzőkönyvének 27. és 28. pontjaiban foglalt határozataival az 1848. évi XX. t.-cz. végrehajtását czélzó törvény meghozatala és a lelkészi fizetés rendezése tárgyában elrendelt és küldöttség által a vallás- és közoktatásügyi miniszternek átadott föliratunkra sem érkezett válasz. Az adóalapból való rendkívüli segélyért benyújtott kérvények az arra hivatott bizottság által elintéztettek. Az ösztöndíjak szabályszerűen kiosztattak. Az egyetemes egyház számadásáról az arra hivatott számvizsgáló-bizottság tesz jelentést. Az egyetemes egyházi törvényszék a felebbezett ügyek elintézésére folyó hó 8-án délután 4 órakor tart ülést. Az egyetemes közgyűlés az elnöki jelentést és annak külön határozatot nem igénylő pontjait elismerés mellett tudomásul véve, elhatározza, hogy az elnöki jelentésnek külön határozatot igénylő pontjai külön, illetve a mult évi jegyzőkönyv vonatkozó pontjainál fognak felvétetni. 5. (L.) Olvastatott dr. Zsigmondy Jenő bányakerületi felügyelőnek az egyetemes közgyűléshez intézett levele, melyben kerületi felügyelővé történt megválasztatása folytán eddig viselt egyetemes főjegyzői állásáról lemond és ezen állásból való megválása alkalmából az egyetemes közgyűlésnek hálás köszönetet mond. Az egyetemes közgyűlés — az egyetemes felügyelő indítványára — dr. Zsigmondy Jenőt, mint a bányakerület új felügyelőjét melegen üdvözli és neki, egyetemes világi főjegyzői minőségében évek hosszú során át az egyháznak tett kiváló nagy szolgálataiért, hálás elismerését és köszönetét nyilvánítja. 6. (L.) Olvastatott Korbély Géza egyetemes egyházi aljegyzőnek levele, melyben nagymérvű elfoglaltságára hivatkozva, ezen állásáról lemond és az iránta tanúsított eddigi bizalmáért a közgyűlésnek hálás köszönetet mond. Az egyetemes közgyűlés Korbély Géza lemondását tudomásul vévén, odaadó munkálkodásáért elismerését fejezi ki. 7. (L.) Ezután elnöklő felügyelő felhívja a közgyűlést, hogy a jegyzői kar kiegészítésére vonatkozó választást ejtse meg. Első sorban dr. Győry István egyetemes aljegyző jelentkezik szólásra és utalván nagymérvű társadalmi elfoglaltságára, de nem akarván a közgyűlést az amúgy is reá váró sok teendő közepette még egy névszerinti szavazással is terhelni, kijelenti, hogy a maga részéről a főjegyzői állásra nem reflektál. Az egyetemes közgyűlés erre dr. Szelényi Aladár bányakerületi főjegyzőt egyhangúlag közfelkiáltással egyetemes főjegyzővé, elnöklő felügyelő indítványára pedig Révész János nagybányai lelkészt egyetemes aljegyzővé megválasztotta. Dr. Szelényi Aladár a jegyzői esküt a közgyűlés színe előtt nyomban letette és állását elfoglalta; a megválasztásában iránta megnyilvánult bizalomért köszönetet mondva, kijelenti, hogy félve foglalja el ezen állását olyan elődök után, mint Győry Elek és Zsigmondy Jenő, de reméli, hogy elődeinek egyházias szelleme reá is át fog szállni és egyháza iránti forró szeretete képessé fogja tenni kötelességei pontos teljesítésére, melyhez a közgyűlés tagjainak szíves támogatását kéri. 8. (L.) Egyetemes felügyelő utalva dr. Győry Istvánnak az egyház részéről elismerésre méltó érdemeire, mely a mai korban már oly ritkán fordul elő, indítványozza, hogy dr. Győry Istvánt, a ki eddig is evangéliumi buzgósággal felelt meg mindenkor feladatának, tiszteletbeli egyetemes főjegyzővé válaszszák meg. A közgyűlés dr. Győry Istvánt tiszteletbeli főjegyzővé választotta meg közfelkiáltással, a ki megköszönve a megtiszteltetést, kijelenti, hogy úgy mint eddig, továbbra is igyekezni fog feladatának tőle telhetőleg megfelelni. 9. (L.) Báró Prónay Dezső egyetemes felügyelő hivatkozva arra, hogy több mint 41 esztendeje működik már egyházi téren s ebből közel 30 esztendőt tölt el ezen mostani állásában, hivatkozva továbbá, hogy nem akkor kell az embernek megválni állásától, midőn fogyatékossága már átmegy a köztudatba, hanem akkor, midőn azt még maga kezdi érezni. O pedig most, mikor az egyház zsinatra készül, a hol nemcsak a megszokott munkálkodás lehet feladata, hanem új dolgok teremtése, erre már előrehaladott koránál fogva elegendő erőt magában nem érez és ezért egyetemes felügyelői állásáról való lemondását bejelenti és kéri, hogy a közgyűlés az új választás iránt intézkedjék, kijelentvén, hogy mindaddig, míg az új egyetemes felügyelő állását elfoglalja, a felügyelői teendőket továbbra is el fogja látni. Többeknek, nevezetesen Szentiványi Árpád és báró Podmaniczky Géza felszólalásai után, a melyekben az egyetemes felügyelőt — ismerve egyháza és hazája iránti áldozatkészségét — elhatározásának megmásítására kérték annál is