Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1911. november 8

19 szabályrendelet tervezetét elkészítette, tárgyalás végett az egyházkerületekhez áttette és 87-90. bemutatja az egyházkerületek nyilatkozatait. A bányai egyházkerület a szabályrendelet-tervezetet az iskolai bizottsága által javasolt módosítással elfogadja és kijelenti, hogy a maga részéről ezen állást állandó fizetéssel összekötött élethivatásul szolgálandó hivatal gyanánt kívánja szervezendőnek. A dunáninneni egyházkerület a szabályrendeleti javaslatot, melyben a tervezett új állásnak sem hatáskörét, sem pénzügyi hatását megnyugtatólag meghatározottnak nem látja, már általánosságban sem fogadja el. A tiszai egyházkerület kimondja, hogy az egyetemes tanügyi előadói állás szervezésére nincs szükség, mivel egyrészt az egyetemes tanügyi bizottság helyes munkamegosztással alaposabban végezheti a tanügy terén felmerülhető összes feladatokat, másrészt pedig nem kívánatos, hogy akár rendes, akár rendkívüli tisztviselő, a fennálló tanügyi hatóságok jogkörének sérelme árán oly önnálló működési jogkörrel ruháztassék fel, mint a milyent a szabályrendelet-tervezet az egyetemes tanügyi előadónak biztosítani akar. A dunántúli egyházkerület az egyetemes tanügyi előadói állás szervezését czélravezetőnek nem tartja s az annak hatásköréről szóló szabályrendelet-tervezethez általánosságban sem járulhat hozzá. Végül a tanügyi bizottság, tekintettel arra, hog}' három egyházkerület a tervezet részletes tárgyalásába nem bocsátkozott, azt javasolja, hogy az egyetemes gyűlés az egyetemes tanügyi előadóról és hátásköréről szóló szabályrendeletet általánosságban a tárgyalás alapjául fogadja el és hívja fel a dunáninneni, dunántúli és tiszai egyházkerületeket, hogy a tervezetet részleteiben is tárgyalják és netáni módosító javaslataikat terjeszszék fel, hogy azután a kerületek véleményének tekintetbe vételével a tanügyi bizottság a szabályrendelet végleges szövegezését megállapíthassa és elfogadás végett a jövő évi egyetemes gyűlésnek bemutathassa. Az egyetemes közgyűlés, arra való tekintettel, hogy a véleményadásra és nyilatkozattételre felhívott négy egyházkerület közül három az egyetemes tanügyi előadóról és hatásköréről szóló szabályrendeletet még általánosságban sem fogadta el, az ügyrend 28-ik és az Egyházi Alkotmány 151-ik §-a alapján, a mult évi jegyzőkönyv 76-ik pontjába foglalt azon határozatát, mely szerint az egyetemes tanügyi előadói állás szervezését elvben általánosságban elfogadta, megváltoztatja és a dunáninneni, tiszai és dunántúli egyházkerületek egybehangzó nyilatkozata értelmében határozatilag kimondja, hogy az egyetemes tanügyi előadói állás szervezését ez idő szerint elejti. 88. (K.) A tanügyi bizottság bemutatja javaslatát az Egyházi Alkotmány 189. §. a) pontja értelmében felterjesztett helyi iskolai szabályrendeletek jóváhagyására nézve. Az egyetemes közgyűlés a tanügyi bizottság javaslata alapján a pozsonyvárosi iskolaszék szabályzatát, továbbá a szarvasi tanítóképző-intézet kormányzó bizottságának, végül az aszódi gimnázium iskolai bizottságának szabályrendeletét jóváhagyja, utóbbit azzal, hogy az előadói javaslatban olvasható három kisebb hibát a szabályrendeletben javítsa ki; ellenben a felsőlövői tanintézeteknek szabályrendeletét, mely minden változtatás, illetőleg javítás nélkül terjesztetett fel, azzal az utasítással, hogy az előadói javaslat értelmében átdolgozva három példányban újból terjeszszék fel, visszaadni rendeli. 89. (K.) A mult évi jegyzőkönyv 80-ik pontjánál jelenti a tanügyi bizottság, hogy a középiskolai tanárok jogviszonyainak szabályozására vonatkozó munkálat az előkészítésnek olyan stádiumában van, hogy remélhetőleg a jövő évi egyetemes gyűlés elé lesz terjeszthető. Tudomásul vétetik. 90. (K.) A mult évi jegyzőkönyv 81-ik pontjánál jelenti a tanügyi bizottság, hogy az egyházkerületek püspökei ebben az évben az iskolai bizottságok szervezetéről szóló egyetemes szabályrendelet 33. §-a g) pontja alapján foganatosítandó iskolalátogatásokat nem tartották szükségesnek, ennélfogva a bizottság csak a túróczi iskoláknak már tavaly tervbe vett, de több oknál fogva elmaradt meglátogatására szorítkozott, a melyekre vonatkozólag a kiküldött Blatniczky Pál lelkész a lipóczi, túróczszentmártoni, nagyjeszeni, ivánkafalvi és divéki iskolák meglátogatása után azt az örvendetes jelentést tette, hogy nemcsak általánosságban, hanem állami nyelvünk tanításának eredményére és az iskolák hazafias szellemére nézve is teljesen kielégítő tapasztalatokat szerzett. Miután pedig az iskolalátogató jelentéséből arról győződött meg a tanügyi bizottság, hogy különösen nemzetiségi vidéken nagyon sok ág. hitv. evang. iskola már államosítva van, több helyen az államivá vagy községivé tétel tárgyában az eljárás folyamatba tétetett, egyes helyeken az iskolafenntartó egyházi hatóságokkal szemben hazafias szempontból támasztott bizalmatlanság miatt az államsegély folyósítása körül nehézségek merültek fel, sőt ezért a tanítás is szünetel, azt indítványozza, hogy az iskolafenntartó és alsóbbfokú felügyeleti hatóságok jogkörének épségben tartása mellett határozza el az egyetemes közgyűlés, hogy az őt 18'