Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1911. november 8
20 91—94. egyházunk alkotmánya értelmében megillető legfőbb egyházi felügyeleti jogát a nemzetiségi vidékeken úgy általánosságban, mint különösen államnyelvünk tanítása és hazafias szellemben való működésük tekintetében gyakorolni kívánja és ezzel a tanügyi bizottságot megbízza, azzal az utasítással, hogy az anyanyelvhez való ragaszkodást magyar hazánk és államnyelvünk szeretetével összhangba hozni és egyházainkat erre való törekvésükben támogatni igyekezzék. Ezzel kapcsolatban a tanügyi bizottság a felügyeletre hivatott világi hatóságok és az iskolafenntartó hatóságok közötti összeütközés elkerülése végett a vallásés közoktatásügyi miniszter által utasíttatni kéri a kir. tanfelügyelőket, hogy a nemzetiségi vidéken működő bármely fennhatóságunk alatt álló ágost. hitv. évang. iskola vagy annak tanítója ellen felmerülő észrevételt és kifogást az egyetemes felügyelővel is azonnal közölni szíveskedjenek, hogy egyházhatósági felügyeleti jogunkat idejében gyakorolhassuk. Az egyetemes közgyűlés az iskolalátogatásokra vonatkozó jelentést tudomásul ^eszi ; a tanügyi bizottságnak a nemzetiségi vidéken levő iskolák felügyeletére vonatkozó javaslatát azonban, mivel az az ez idő szerint elejteni rendelt egyetemes tanügyi előadói állással szoros összefüggésben van, érdemben jelenleg nem tárgyalja, hanem a tanügyi bizottságot újabb javaslattételre hívja fel. 91. (K.) Vonatkozással a mult évi jegyzőkönyv 82-ik pontjára, jelenti a tanügyi bizottság, hogy megbízatásának megfelelve a tanítók számára szükséges tájékoztató füzetet „Tanterv és Utasítás az ág hitv. evang. elemi népiskola részére" czímmel és az elemi népiskola vallástanítási tananyagának minimumát, az elemi népiskola többi tantárgyainak anyagát, beosztását és tanmenetét, az államsegélyt élvező nem magyar tanításnyelvű népiskolák számára kiadott tantervet, az elemi népiskolai vallástanítási utasítást, végül részletes órarendet magában foglaló tartalommal Händel Vilmos bizottsági taggal összeállíttatta, kinyomatta és szétküldéséről is gondoskodott. Az egyetemes közgyűlés a jelentést általában tudomásul vévén, minthogy azonban az a körülmény, hogy a tájékoztató füzethez csatolt részletes órarend a nyelvi disciplinákat általánosan jelzi, a nélkül, hogy a magyar nyelvet különösen is megnevezné, esetleg félreértést vagy félremagyarázást szülhetne, nyomatékosan figyelmezteti az egyházi iskolai hatóságokat és tanítókat, hogy ez a körülmény még a nem magyar tannyelvű és nem államsegélyes iskolákban sem érintheti a magyar nyelv tanítására az országos törvényekben és intézkedésekben kiszabott időt és mértéket. 92. (K.) A mult évi jegyzőkönyv 83-ik pontjánál bemutatja a tanügyi bizottság a tanítók szolgálati viszonyait szabályozó szabályrendeletnek az egyházkerületek véleményének figyelembe vételével kidolgozott végleges szövegét. Az egyetemes közgyűlés a tanítók szolgálati viszonyait szabályozó egyetemes jellegű szabályrendeletet véglegesen jóváhagyja, kötelezővé teszi és megbízza a tanügyi bizottság jegyzőjét, hogy 4000 példányban kinyomassa s 1000—1000 példányban az egyházkerületeknek megküldje. 93. (K.) A tanügyi bizottság beterjeszti véleményes javaslatát az egyetemes közgyűléshez bírálat, illetőleg engedélyezés végett benyújtott tankönyvekről. Az egyetemes közgyűlés a bizottság bírálata alapján véglegesen engedélyezi a következő tankönyveket: 1. A pesti magyar egyház részére 1909-ben engedélyezett tantervhez alkalmazott Raffay Sándor és Kaczián János-féle „Keresztyén vallástan, káté és egyháztörténet az elemi népiskola III. és IV. osztálya számára". 2. Adorján Ferencz: dr. Luther Márton kis kátéja 3-ik kiadásban; 3. Rédei Károly: Bibliai történetek, kéziratban; 4. Bárdy Ernő: „Unser Glaube 2-ik kiadás elemi népiskolák és konfirmandusok számára" czímű műveket. 94. (K.) A tanügyi bizottság, jelentésének 9-ik pontjával kapcsolatban, előterjeszti az iskolák állapotáról szóló részletes beszámolóját. A) Az elemi iskolázást illetőleg, az egyházkerületek által beküldött adatok szerint 1,029.941 lélekszám után tanköteles gyermek volt 181.421, azaz 1954-el több, mint a mult évben. Ennek a látszólagos szaporulatnak örömét azonban szétfoszlatja a beérkezett tabellák másik adatsora, mely a tavalyi 1,067.155 lélekszámhoz képest 37.214 (34'6°/o) apadást jelez. Ennek a megdöbbentő fogyásnak valószínű oka föltétlenül a részletező tabellák úgynevezett átlagszámaiban rejlik, mely számok itt, a megmásíthatatlan összegezésben, legalább a jövendő statisztikusaitól várnak és kérnek pontosságot. Hogy ez apadás szerencsére csak a papiros-forma tévedése, világosan igazolja a mult népszámlálás hivatalos adata, mely a magyarországi ág. h. evangélikusok létszámát, a 204.000 szász evangélikust leszámítva, 1,084.900-ban állapítja meg. A tankötelesek száma egyébként a lélekszámnak 17'6%-a, tehát a mult évi aránynál 0'8%-al nagyobb. Saját elemi iskolájába járt 97.620 (13.718-kal kevesebb, mint tavaly), idegen elemibe 31.717 (2478-al több, mint a mult évben); saját ismétlőjébe 28.273 (—869), idegen ismétlőbe 10.512 (+128); iskolába nem járt 5736 (—40), a mi a tanköteleseknek
