Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1908. október 7
10 3l 39. lékai iránt per volt folyamatban, mely perben a tőke, kamat és perköltségekre nézve 50%-os peregyezség jött létre, melynek jóváhagyását kéri. Az egyetemes közgyűlés a jogügyi bizottság javaslatához képest a perbeli egyezséget jóváhagyja. 32. (Gy.) Ugyanezen jegyzőkönyvi pont kapcsán bemutatja a pénzügyi bizottság Petőcz Lajosné szül. Szilvássy Krisztina pápai lakos kérvényét, melyben szegénységére és néh. Eőry Sándor azon Ígéretére hivatkozva, hogy a néki kölcsön adott 400 koronát végrendeletileg elfogja engedni, kéri, hogy neki a 400 korona megfizetése elengedtessék. Az egyetemes gyűlés a bizottság indítványára, a méltánylást érdemlő indokokból, a kérelemnek helyt ad s Petőcz Lajosnénak a 400 korona megfizetését elengedi. 33. (Zs.) Ugyanazon jegyzőkönyv 11-ik pontjánál jelenti a dunántúli egyházkerület püspöke, hogy a téthi evangelikus lelkészi és tanítói hivatalok számára néhai Eőry Sándor által hagyományozott 2000 és 1000 koronáról szóló alapítványok alapító levelei ki lettek állítva és hiteles másolatban a közgyűléshez felterjesztve. Tudomásul szolgál. 34. (Zs.) U. a. jegyzőkönyv 14-ik pontjánál felvétetett a két protestáns egyházat közösen érdeklő ügyekre nézve kiküldött bizottságnak 1908. évi április hó 24-én tartott ülése jegyzőkönyvének 5-ik pontja, a mely szerint az 1907: XXVII. t.-cz. 35. §-ának hatályon kívül helyezése iránt a kormányhoz felterjesztés lett intézve. Tudomásul szolgál. 35. (Zs.) U. a. jegyzőkönyv 15-ik pontjánál felvétetett a két protestáns egyházat közösen érdeklő ügyekre nézve kiküldött bízottság 1908. évi április hó 24-én tartott ülésének jegyzőkönyvi 4-ik pontja, a mely szerint a tett nyilatkozatok folytán megállapította a bizottság, hogy a képviselőház minden czélzatosság nélkül, a kapott meghívás folytán csupán udvariassági tényként képviseltette magát az úrnapi körmenetben és hasonló módon képviseltetné magát bármely protestáns egyházi ünnepen is, ha arra meghivatnék, és ezért az adott viszonyok között ez időszerint minden további lépéstől eltekintett. Tudomásul szolgál. 36. (Zs.) U. a. jegyzőkönyv 16-ik pontjánál olvastatott a két protestáns egyházat közösen érdeklő ügyekre nézve kiküldött bizottság 1908. évi április hó 24-iki jegyzőkönyvének 3-ik pontja, mely szerint a bizottság a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez oly értelmű felterjesztést intézett, hogy az 1848: XX. t.-cz. végrehajtása tárgyában előterjesztendő törvényjavaslat előzetes tárgyalása czéljából a miniszter úr rendelkezésére áll. Tudomásul szolgál. 37. (Zs.) U. a. jegyzőkönyv 17-ik pontjánál olvastatott a két protestáns egyházat közösen érdeklő ügyekre nézve kiküldött bizottság 1908. évi április hó 24-iki jegyzőkönyvének 7-ik pontja, mely szerint a párbérsérelmi ügyekre vonatkozó adatok felterjesztésben közöltetni fognak a kormánynyal. Tudomásul szolgál. 38. (Zs.) U. a. jegyzőkönyv 19-ik pontjánál olvastatott a két protestáns egyházat közösen érdeklő ügyekre nézve kiküldött bizottság 1908. április 24-iki jegyzőkönyvének 6-ik pontja, a mely szerint a bizottsághoz áttett sérelmi ügyek, panaszok és kívánalmak a kormánynyal folytatandó tárgyalásoknál lesznek érvényesítendők. Tudomásul szolgál. 39. (Zs.) U. a. jegyzőkönyv ugyanazon pontjánál felvétettek a négy egyházkerület felterjesztései a „Ne temere" czímű pápai dekrétum tárgyában. A magyarhoni ágost. hitv. evangelikus keresztyén egyház egyetemes közgyűlése sajnálattal és megütközéssel értesült azon „Ne .temere" czímű pápai dekrétumról, melyet a római egyház konczilii kongregácziója a pápa különös megbízásából 1907. évi augusztus hó 2-án kibocsátott és a magyarországi római katholikus püspököknek miheztartás végett megküldött. Ezen dekrétumban a római pápa a Magyarországnak 1841. évi október hó 12-én kiadott és királyi jóváhagyást nyert felmentvénynyel rendezett jogállapotot a vegyes házasságok dolgában minden kényszerítő ok nélkül megzavarta, a mennyiben a katholikusok és a más vallásra áttért katholikusok és nem katholikusok között létrejött házasságot érvénytelennek nyilvánítja, ha a házasság nem a katholikus lelkész előtt köttetett. Ezen dekretum ugyan elsősorban a magyar állami törvényhozás szuverénitását támadja meg, a mennyiben a római pápa valamely Magyarországon kötött házasság jogérvényességére kiható szabályt állapít meg, holott Magyarországon a házasságkötés feltételeinek megállapítása kizárólag és minden vonatkozásban a magyar állami törvényhozás hatáskörébe tartozik. Habár ezért a
