Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1906. november 7

5 F. é. jún. 16-án a reformáczió emléknapjának megülése tárgyában kelt nagybecsű 5—10 előterjesztésére, hivatali elődömnek 42982/902. sz. a. kelt körrendelete kapcsán van szerencsém tisztelettel értesíteni a méltóságos elnökséget, hogy miután a Gondnoksági Utasítás 38., az Iskolaszéki Utasítás 45. §-a szerint az állami, illetve községi elemi iskolai tanító saját fele­kezete ünnepén is köteles ] tanítani, kivételnek csak akkor lévén helye, ha eme szakaszokban jelzett feltétel (t. i. ha a növendékeknek 70%-a az ill. hitfelekezethez tartozik) alapján osz­tályukban különben is szünet van, ennélfogva az állami és községi elemi iskolák református vallású tanítóinak sem engedhető október 31-én egészen szabadnap, minden korlátozás nélkül. A mennyiben azonban a Gondnoksági Utasítás 83. §-a, az Iskolaszéki Utasítás 111. §-a az állami és községi tanítóknak kötelességévé teszi, hogy növendékeiket templomba kisérjék s a Gondnoksági Utasításban is érintett 32543/99. sz. a. kelt körrendelet pedig az állami tanítóknak és tanítónőknek ebbeli kötelezettségét különösen is hangsúlyozza: ezen iskolák református vallású tanítóinak is nemcsak lehetővé válik, hogy hitsorsos tanítványaikkal együtt a reformáczió emlékünnepén résztvehessenek, hanem növendékeikkel ez ünnepi alkalommal való megjelenésök a fentiekből folyó kötelességök is. Végül megjegyzem, hogy oly esetben, ha a ref. vallású tanerőknek ref. növendékei nem lennének, nincs kifogásom az ellen, ha az illető tanerők ily esetben is részt vesznek az emlékünnepen, a föntebb érintett rendelkezések értelmében azonban az istentiszteleteken kívül eso időben a tanítás kötelezettsége alól fel nem menthetők. A másolat hiteléül: Grabotsay Adolf) igazgató. Tudomásul vétetik. 6. (Zs.) Ugyanazon jelentés 5-ik pontja, mely szerint a szabad vallásgyakorlatot biz­tosító bécsi békekötés háromszázados évfordulója egyházunk körében megünnepeltetett, tudomásul vétetik. 7. (Zs.) Ugyanazon jelentés 6-ik pontját, mely szerint azon országos ünnepélyeken, a melyek Thököly Imre, II. Rákóczi Ferencz és bujdosó társaik földi maradványainak hazánk­ban való nyugalomra helyezése alkalmából lefolytak, egyetemes egyházunk is részt vett, az egyetemes közgyűlés helyeslőleg tudomásul veszi és egyúttal felhatal­mazza az egyetemes pénzügyi bizottságot, hogy a gyászünnepélyek alkalmából fel­merült költségekhez hozzájárulhasson és azokat az egyetemes egyház pénztára terhére kiutalványozhassa. 8. (Zs.) Ugyanazon jelentés 7-ik pontja megemlékezvén a bányai egyházkerület püspöke, főtisztelendő Bachát Dániel gyászos elhunytáról, az egyetemes közgyűlés részvétteljes szomorúsággal veszi tudomásul ama súlyos veszteséget, melyet közegyházunk és első sorban a bányai egyházkerület főpásztorának váratlan elhunyta által szenvedett és ama nagy érdemeket méltányolva, a melyeket a megboldogult áldásos működésével egyházunk körül szerzett magának, emlékét hálás kegyelettel jegyzőkönyvileg ezennel megörökíti. 9. (Zs.) Ugyanazon jelentés 8-ik pontja kapcsán az egyetemes közgyűlés a bányai egyházkerület újonnan választott püs­pökét: Scholcz Gusztávot, ez új állásában legmelegebben és szívélyesen üdvözli és működésére Isten áldását kéri. 10. (Zs.) Ugyanazon jelentés 9-ik pontja kapcsán Sztehló Kornél egyetemes ügyész az Eőry Sándor-féle hagyatéki ügyről részletes jelentést tévén, e szerint néhai Eőry Sándor hagyatéka az egyetemes egyház javára hagyatékbiróságilag be lett szavatolva és a mintegy 95,000 koronát tevő hagyatéki vagyon takarékpénztári betétként a győri takarékpénztárban el van helyezve, de a betét felmondatván, már legközelebb felvehető és az egyetemes pénz­tárba beszolgáltatható lesz. Egyúttal bemutatja a hagyatékra vonatkozó elszámolását. Az egyetemes közgyűlés kegyeletes hálával veszi tudomásul és fogadja el néhai Eőry Sándor jelentékeny örökségét és hálája jeléül elhatározza, hogy az örök­hagyó arczképét olajban lefesteti és a képet az új hivatalos tanácstermek egyikének díszítésére használja; elismerését fejezi ki Horváth Sámuel téthi lelkész és főespe­resnek, kinek mint az örökhagyó tanácsadójának első sorban köszönhető, hogy vég­rendeletében egyetemes egyházunkat tette örökösévé. Úgyszintén hálás elismerését fejezi ki az egyetemes ügyésznek a hagyatéki ügynek szakavatott és gyors lebo­nyolításáért és az ügyész által benyújtott elszámolást megvizsgálás és az ülés folyamán teendő jelentéstétel végett kiadja az egyetemes számvizsgáló bizottságnak. Végül megbízza az egyetemes alkotmány- és jogügyi bizottságot, hogy az örökölt vagyon mikénti kezelésére és felhasználására vonatkozólag a legközelebbi közgyűlésig tegyen javaslatot és egyúttal terjeszkedjék ki a méltányossági tekintetek figyelembevételével ama vitás kérdésre, a mely a végrendeletek némely pontjainak ellentétes magyará­zata folytán, a felső-eőri egyházközség és lelkészük között felmerült. 10 »

Next

/
Thumbnails
Contents