Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1902. október 1
39 A bizottság indítványozza : mondja ki az egyetemes gyűlés, miszerint abban, 79—84. hogy a miniszter az egyházközséget a püspök útján, alapító oklevél kiállítására és a biztosítási intézkedések megtételére felhívja, minthogy ezen intézkedés az állam főfelügyeleti jogának folyománya, autonómiánk megsértését nem látja. Sérelmesnek talalja azonban egyházunk önkormányzatára nézve azon eljárást, hogy a belügyi és vallásközoktatási miniszterek hatáskörüket átlépve, az alapítólevelek'jóváhagyását és a számadások, vagyis az alapítványi jövedelmek hováfordításának jóváhagyását maguknak akarják fentartani, mi pedig nem a felügyeleti jog gyakorlását, hanem igazgatást, kormányzást képezvén, egyenesen autonómiánkba ütközik, miért is javasolja, hogy ezen eljárás ellen az egyetemes gyűlés a belügyi és a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez feliratot intézzen. Az egyetemes gyűlés a bizottság javaslatát magáévá tévén, elhatározza, hogy a belügyi és a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez feliratot intéz és annak szerkesztésével Sztehlo Kornél egyetemes ügyészt bízza meg. 80. (Gy.) Tárgyaltatott a jogügyi bizottság javaslata, mely szerint a Gurab és Csataj községben lévő ág. hitv. evangelikus híveken követelt párbér miatti sérelem érdemleges tárgyalását, tekintettel azon körülményre, hogy az ügy jelenleg birói döntés előtt áll, jelenleg nem indítványozza. Az egyetemes gyűlés a bizottság indítványát elfogadván, ez ügyben a határozathozatalt függőben tartja. 81. (Zs.) Tárgyaltatott az Eperjes városi és vidéki ág. hitv. evang. egyháznak kérvénye, illetve felebbezési bejelentése a tiszai egyházkerület 1901. évi közgyűlési jegyzőkönyvének 6. pontja ellen. Az egyetemes közgyűlés a bizottság javaslatához képest a kérvényt és felebbezési bejelentést, a mely sem felszerelve nincs, sem szabályszerűen a kerület útján nem terjesztetett fel, a felebbező egyháznak visszaadja. 82. (Zs.) Tárgyaltatott Abaffv János német-palánkai lelkésznek felebbezése a bányai egyházkerület folyó évi közgyűlésének 23. szám alatt hozott határozata ellen, melylyel a Horvát-Szlavon egyházmegye utasíttatott, hogy Illókra egy missiói lelkészi állást létesítsen és szervezzen. Tekintettel arra, hogy az egyetemes közgyűlés 7/1899. számú határozatával a bács-szerémi egyházmegyéhez tartozó Horvát-Szlavon egyházközségnek az egyházmegyéből való kiválását és a bányai egyházkerület főhatósága alatt külön egyházmegyévé leendő alakulását elrendelte, már pedig Illók község Horvát-Szlavonország területén fekszik, tekintve továbbá, hogy a bácsszerémi esperes nyilatkozata szerint, Abaffv János német-palánkai lelkésznek a hiványnval biztosított jövedelmei nem csökkennek az esetre, ha Illók Német Palánkától elszakíttatik, mert congruája megállapításánál az illóki leányegyháztól járó javadalmazása figyelembe nem vétetett, tekintve végül, hogy a horvát-szlavon esperesnek az iratok között fekvő és folyó évi augusztus hó 12-én 969. szám alatt kelt jelentése szerint Illóknak NémetPalánkától való elszakítását a hívek érdeke indokoltan követeli, sőt az elcsatolást a hívek maguk is kérik; az egyetemes közgyűlés Abaffy János német-palánkai lelkész felebbezésének elutasítása mellett a bányai kerületnek 23/902. évi határozatát, melylyel Illók egyházközségnek Német-Palánkától való elcsatolását kimondotta és melylyel utasította a Horvát-Szlavon egyházmegyét, hogy lllokon missziói lelkészi állást létesítsen, a felhozott indokok alapján helybenhagyja. 83. (Zs.) Tárgyaltatott Urbán János slatinai lelkész kérvénye, melyben lelkészszé avatását kérelmezi. Eltekintve attól, hogy a folyamodás német nyelven adatott be, az egyetemes közgyűlés, tekintettel arra, hogy folyamodó nem igazolta, hogy ama kellékekkel bír, a melyek alapján a Zsinati törv. 65. §-a szerint lelkészszé választható, a kérelemnek helyt nem adhat. 84. (G.) A tanügyi bizottság, a jelen gyűlés folyamában nyert megbízatásához képest, beterjeszti az aszódi algymnásium állami segélye tárgyában kötendő szerződésre vonatkozó véleményét, mely szerint az előleges szerződest mint olyat, mely az algymnásium felekezeti jellegét érintetlenül hagyja, az 1883. évi XXX. t.-cz. 19. §-ával ellentétben álló 12-ik pontjának kivételével jóváhagyásra ajánlja. A közgyűlés az aszódi algymnasium állami segélye iránt egyrészről a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter megbízottja, másrészről az aszódi egyházközség, mint fentartó testület közt Aszódon, 1901. október 12-én kötött előleges szerződést csak oly feltétel mellett hagyja jóvá, hogy abból a tandíjról rendelkező 12-ik pont kihagyassék, — egyezően más, nevezetesen a budapesti és a nyíregyházi felekezetünkbeli főgvmnásiumok által kötött szerződésekkel. jo*
