Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1902. október 1
40 85—90. 85 (G.) Felvétetett a közoktatási bizottságnak azon jelentése, hogv a középiskolai rendtartásra vonatkozó tanügyi bizottsági javaslatot, miután a jelen közgyűlés, jegyzőkönyve 24. pontjában, annak az egyházkerületekkel való előzetes közlését határozta el, — nem tárgyalta s ekként visszaterjeszti az egyházkerületekhez való leszállítás végett. Tudomásul szolgál. 86. (Zs.) A mult évi jegyzőkönyv 89. pontjánál felvétetett az elnöki jelentés 9. pontja, a mely szerint az egyházkerületek arányosításánál fogva egyrészről a nógrádi, honti és barsi esperességek, másrészről a bányai egyházkerület között bizonyos alapokra nézve fenforgó vitás ügy elintézésére hivatott választott bíróságnak kiegészítésére felhívta a bányai egyházkerületet, és a felperesi esperességek által a kereset beadatván, az eljárás folyamatban van. Tudomásul szolgál. 87. (G.) A mult évi jegyzőkönyv 91. pontjánál a püspökök beterjesztik az egyházpolitikai törvények hatását feltüntető évi jelentéseiket. Dunáninnen a beszerzett statisztikai adatokból azon következtetés vonható, hogy egészben véve a viszonyok valamivel javultak, kivévén az áttéréseket. Dunántúl, ámbár az egyházi és iskolai adó igen sok helyen nyomasztó teher, s ámbár a hívek, különösen a szórványokban, folyton ki vannak téve a másfelé térítgetés, az adómentességgel kecsegtető felekezetnélküliség és nazarénizmus kísértéseinek, mindamellett a hitbuzgóság még ma is apáról-fiúra szálló szent örökség a családokban. — Bányai egyházkerületben az egyházias hitélet terén nem észlelhető hanyatlás s visszaesés; ha itt-ott kárunkra, másutt viszont javunkra esnek a gyermekek vallásos neveltetése iránt létesülő megegyezések ; a lelkészi szolgálatot a hívek rendesen igénybe veszik. — A tiszai egyházkerületre vonatkozó adatok a püspöki jelentésben egyházankint részletezve soroltatnak elő s összefoglalva ugyanolyan képet nyújtanak, mint a többi egyházkerület. E közléseket a közgyűlés tudomásul veszi s felkéri a püspököket, hogy az egyházpolitikai törvények hatásaként jelentkező tünetekről ezután is tájékoztassák az egyházegyetemet. 88. (H.) A m. é. jegyzőkönyv 92-ik pontjánál jelentik az egyházkerületek püspökei, hogy az egyháztagok egyenes állami adójának összeírása, a jövedelmi pótadóval együtt, valamint egyházi és iskolai járulékainak kimutatása részint folyamatban van, részint tényleg megtörtént. E kijelentésre vonatkozólag elrendeli a közgyűlés, hogy a jelzett állami adó s az egyházi és iskolai járulékok kimutatása mielőbb az egyetemes számvevőszék elnökéhez beküldendő, az egyetemes számvevőszék felkéretvén, hogy a kimutatások alapján állítson össze egy sommázatot az egyházhívek megterheltetéséről. 89. (H.) A m. é. jegyzőkönyv 93. pontjánál jelenti az egyet, egyházi ügyész, hogy a gróf Blankenstein György hagyományára vonatkozó nyomozást folytatja. Tudomásul vétetik. 90. (G.) A m. é. jegyzőkönyv 94. pontjánál az ezredévi pályamű megbirálására kiküldött bizottság beterjeszti jelentését, mely szerint a „ Sola ßde" jelige alatt beérkezett egyetlen pályaműnek a jutalom ki nem adható, mert nem felel meg a nagyobb szabású történelmi mű kívánalmainak s magasabb irodalmi színvonalon sem áll. Mindamellett, ha a magasabb igények mértékét nem is üti meg a mű, nagy szorgalomról, buzgóságról s bő olvasottságról tanúskodik s megérdemelné, hogy kellő átdolgozás után szerzője kinyomassa. Ennek folytán javasolja a bizottság : a) hogy a pályadíj eredeti összege tűzessék ki újból a régi feltételek alatt titkos pályázatra, ezúttal hosszabb, még pedig 1907. évi deczember 31-ig terjedő határidő mellett. Ha pályamunka nem érkeznék be, vagy a beérkezettek közt jutalomra méltó nem volna, az összeg azontúl mint pályadíj-alap kezeltessék s kamatai kisebb egyházi irodalmi pályaművek jutalmazására fordíttassék ; b) hogy a „Sola ßde" jeligés pályamunka szerzője alkalmas módon szólíttassék fel jelentkezésre, s ha jelentkezik és kötelezi magát, hogy művét különösen irály tekintetében kijavítja és kinyomatja, a kinyomatás lehetővé tételére adassék ki neki a pályadíj-összegnek ez ideig számítandó kamat-szaporulata. A pályamű és a jeligés levél az egyetemes levéltárba helyeztetett el. A közgyűlés a biráló bizottság javaslatát egészben elfogadván, a „Sola ßde" jeligés pályaműnek a kitűzött pályadíjat nem adja ki, hanem ez úton felszólítja az ismeretlen szerzőt, hogy jelentkezzék az egyetemes felügyelőnél, a ki ezennel meghatalmaztatik arra, hogy a jelentkező szerző előtt a jeligés levelet felbontsa s a magát kellően igazolt szerzőnek a pályamunkát átadja.
