Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1901. november 13

6 6. (). (Zs.) Fölvétetett az elnöki jelentés 7-ik pontja alatt bemutatott következő ministeri leirat : 30.839. szám. Két — nevezetesen a tiszántúli ev. ref. és a bányai ág. hitv. ev. egyházkerületben — előfordult anyakönyvi kiigazítási eset alkalmából fölmerült az a kérdés, vájjon a protestáns egyházakban a keresztelés ténye oly előfeltétele és alapja-e az anyakönyvvezetésnek, hogy a keresztelés alkalmával adott utónév minden körülmények között anyakönyvezendő s ki sein igazítható, akár tévedett legyen a keresztnévben a bejelentő, akár pedig maga a keresztelő lelkész ? Megoldandó pedig a kérdés azért, mert a felmerült két concret esetben a szóban forgó egyházkerületek püspökeitől vett jelentésben hitelvi alapokon nyugvó ellentét látszik fenforogni. A concret esetek a következők : I. Vida (Horváth) Julianna, helyesen Klára, ev. ref. leány anyakönyvi ügyében 1896. évi április 17-én 19,936. sz. alatt kelt s a tiszántúli ev. ref. püspökhöz intézett leiratommal megengedtem, hogy a szóban forgó leánygyermeknek helytelenül anyakönyvezett Julianna keresztneve Klárára igazíttassék ki. Engedélyeztem pedig e kiigazítást a nevezett püspöknek '/. alatt másolatban fekvő 625/95. számú jelentése alapján, mely szerint az ev. ref. egyház hitelvei a keresztelési szertartásnál — mint sacramentumnál — nem a névadás, hanem a keresztyén anyaszentegyházba való felvétel tényét tartják lényeges dolognak. Ez esetben tehát a püspök a kiigazítást nem tette függővé attól, hogy a keresztvagy utónév a keresztelés ténye folyamán adatott-e vagy sem, hanem bizonyára attól, hogy a bejelentett utónév tekintetében a lelkész tévedett-e vagy sem. II. A második esetben újabban tárgyalás folyt ág. hitv. ev. Sustiák, helyesen Simkó János utónevének Györgyre leendő kiigazítása iránt, s ennek folyamán véleményét kértem az illetékes bányai ág. hitv. ev. püspöknek az iránt : vájjon nincs-e hitelvi akadály az ellen, hogy kiigazíttassék az a keresztnév, a melyre a gyermeket a hibás bejelentés folytán a lelkész tényleg megkeresztelte, habár ez a keresztnév más, mint a melyet a szülők gyermeküknek adni szándékoztak? Erre nevezett püspök 984/900. sz. alatt kelt s másolatban csatolt jelentésében azt a választ adta, hogy „noha az ág. hitv. ev. vallásnak oly idevágó hitelvi morálja nincs, mely szerint a keresztnévnek utólagos fölcserélése, illetve utólagos anyakönyvi kiigazítása megengedhető avagy meg nem engedhető volna, mégis, miután a keresztség oly szentség, melyet sem megismételni, sem azon utólag bármit is változtatni avagy módosítani a keresztség szentségének megsértése nélkül nem lehet : a keresztnévnek utólagos anyakönyvi kiigazítását sem most (azaz a szóban forgó esetben), sem pedig a jövőben el ne rendeljem. Ugy látszik tehát, hogy a bányai ág. hitv. ev. püspök általában kizártnak tekinti a keresztelés ténye folyamán nyert utónév (keresztnév) kiigazítását, szoros kapcsolatba hozván a keresztnevet a meg nem ismételhető s nem változtatható keresztelés tényével, míg ellenben a tiszántúli ev. ref. püspök szerint a keresztelés kiigazítható akkor, ha a lelkész a keresztelés ténye közben tévedett, azaz, ha a bejelentett keresztnévtől eltérő néven keresztelte meg és anyakönyvezte a szülöttet. Különösen figyelemmel kell lenni az elől felvetett kérdés elvi jelentőségére hitelvi szempontból már arra a két eshetőségre is, hogy egy helyen (pl. György néven) bejelentett fiúszülöttet a keresztelő lelkész tévesen megkeresztelt és ez alapon anyakönyvezett más (pl. János Johan fiú, sőt leány, pl. Johanna) néven is ; valamint hogy megtörténhetett, miszerint a lelkész a szülöttet a bejelentett néven keresztelte és anyakönyvezte, de a bejelentés hibás volt, mert a szülők vagy nem a bejelentett nevet óhajtották gyermeküknek adni, vagy pedig már is volt egy, a bejelentett névvel azonos nevű élő gyermekük. Hogy a közhitelességgel vezetett felekezeti anyakönyvek kiigazítása körül követett és az 1895. deczember 31-én 71,588. sz. alatt kelt (R. T. II. 1686: 1.) rendeletemmel elhatározásomnak fentartott eljárás egyöntetűsége, valamint az ily anyakönyvek közokirati jellege érdekében a szóban forgó elvi jelentőségű kérdés megoldassék, van szerencsém a felügyelőséget felkérni, hogy a kérdés érdemében az egyetemes közgyűlés véleményét vélem közölni, illetve a társprotestáns egyházzal, a melyhez azonos tartalmú leiratot intéztem, lehetőleg egy és ugyanazon hitelvi álláspontot elfoglalni méltóztassék. Budapesten, 1901. évi május hó 15-én. Wlassics. Másolat. 629. sz. A tiszántúli ev. ref. egyházkerület püspökétől. Nagyméltóságú Minister Úr! Nagyméltóságodnak folyó év és hó 13-án 12,656. sz. alatt Horváth Klára recte Julianna anyakönyvkiigazítási ügyével kapcsolatosan hozzám intézett azon kérdésére, hogy tekintettel arra, miszerint a kérdéses gyermek a keresztelési szertartás közben tényleg a Julianna