Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1900. november 7

13 javító vizsgálatra bocsáttatni, vagy ellenkező esetben is, mindkét főhatóság kölcsönös meghall- 88. gatása mellett dönt". Az 1883 : XXX. t.-czikk 11. §-ának ezen értelmezése nemcsak meg nem állhat önmagában sem, de egyszersmind a szegedi főgymnasium igazgatójának eljárásával együtt felettébb sérelmes. A nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi ministerium arra fekteti magyarázatát, hogy szerinte az 1883 : XXX. t.-cz. 11. §-a „mit tartott szem előtt", s e szerint, midőn a törvénynek alkalmazásáról van szó, nem abból indul ki, hogy mi a törvény szavainak közönséges, minden bővebb vizsgálat nélküli értelme, hanem egy feltevésből, mi pedig ellenkezik a törvénymagyarázatnak s a törvény helyes alkalmazásának szabályaival. Téves maga ezen föltevés is, mert sem a törvénynek idézett szakaszában nyoma sincs oly rendelkezésnek, mintha a javító vizsgálatok más tanintézetben letehetésének engedélyezésénél különbség volna teendő a között, hogy az a más tanintézet, a hol a tanuló javító vizsgálatot akar tenni, ugyanazon főhatóság alatt áll-e, vagy más főhatóság alatt — sem az 1883 : XXX. t.-czikk egyéb intézkedésében nem talál támpontot. Sőt ellenkezőleg, az 1883 : XXX. t.-czikk úgy a bizonyítványok, mint a főhatósági jogokra nézve egyenlő jogi állást biztosít a középiskoláknak, legyenek azok felekezetiek, államiak, vagy egyébként állami közvetlen rendelkezés alatt állók, s így a javító vizsgálatok engedélyezésének kérdésénél sem szabad ily különbség felállítását alapul venni. Kétségtelen ez annyival inkább, mert ily különbségek felállítása s az ily alapon álló föltevés vezet ismét oly magyarázatra s oly következtetésre, mintha oly esetben, a melyben a más tanintézet nem áll a javító vizsgálatot tenni akaró főhatósága alatt, a főhatóságok kölcsönös meghallgatása mellett kellene dönteni, a minek szintén nyoma sincs az 1883 : XXX. törvény csikkben. Az pedig szintén ellenkezik a törvény alkalmazásának szabályaival, hogy abba magyarázat útján és plane föltevésből kiinduló következtetés útján jusson bele oly rendelkezés, a mely abban nem foglaltatik és mint a főhatóságok jogkörét gondosan megszabó s felekezetünk autonómiájára figyelemmel levő egyik alapelvénél fogva nem is foglaltathatik. De nem foglaltathatik azért sem, mert, lia helyt foglalhatna az 1883 : XXX. törvényczikkben oly rendelkezés, a mire a nagyméltóságú ministerium téves föltevése és következtetése útján jut: akkor rendelkeznie kellene a törvénynek arról is, hogy mikép következhessék be döntés, lia az egymást kölcsönösen meghallgató hatóságok nincsenek egy véleményen, az egyik meg akarja adni az engedélyt, a másik nem. De ilyennek nincs a törvényben semmi nyoma és bajos is volna ily esetre alkalmas módot találni. Mert ha meg nem egyezés esetében az állami főhatóságnak adatnék a döntő szó, sértené autonómiánkat, ha pedig a mi felekezeti főhatóságunknak, ez sértené az állami főhatóságot. Azt pedig szintén nem lehetne mondani, hogy ily esetben az engedély megtagadottnak legyen tekinthető, mert ez meg ellenkeznék a törvény azon rendelkezésével, mely szerint a javító vizsgálatnak más tanintézetben való letehetését nem lehet ily viszálykodással meghiúsítani. Nem állhat meg egyébként az 1883 : XXX. t.-czikk 11. §-ának idézett magyarázata már azért sem, mert az 1883 : XXX. t.-czikk 11. §-ának szóban forgó harmadik bekezdése teljesen világos és határozott, s így alkalmazásánál meg nem engedhető, hogy a törvény szavaiból határozottan felismerhető értelmén túl másnemű, akár feltevésből, akár analógiából kiinduló magyarázat útján, rendelkezései más, abban nem foglaltakkal lielyettesíttessenek vagy pótoltassanak. A törvény 11. §-ának harmadik bekezdése a javító és pótvizsgálatokra nézve világosan megmondja, mit, mily eseteket tart szem előtt, mi a rendes eset, mi a kivételes, s ezen, nem pedig az idézett válaszban feltételezett különbség szerint szintén világosan és határozottan rendelkezik úgy a rendes, mint a nem rendes esetről. Világosan és határozottan megmondja ezen törvényszakasz, hogy a javító vizsgálatot rendesen —- ez tehát a rendes eset — abban a tanintézetben kell letenni, a melyben a tanuló az elégtelen tanjegyet kapta. Megmondja tehát, mit tart, mint rendes esetet, szem előtt, s ezt föltevéssel helyettesíteni nem lehet. Megmondja épp oly világosan a törvény azt is, hogy ezen szabálytól eltérésnek, kivételnek van helye, hogy letehető a javító vizsgálat nemcsak abban a tanintézetben, a hol a tanuló az elégtelen tanjegyet kapta s a hol azt rendesen letenni tartozik, hanem más tanintézetben is. Azt a kivételt pedig, hogy a javító más tanintézetben legyen letehető, mint a melyben a tanuló az elégtelen tanjegyet kapta, a törvény semmi egyéb feltételhez nem köti, mint ahhoz, hogy erre engedély adassék.