Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1900. november 7
40 számíthatók, mikor az illető rendes lelkészszé lesz. — A ki azonban ezen utólagos beszámíthatást veszi igénybe, az tartozik a beszámított évekre eső fentebbi összes járulékokat 5% egyszerű kamattal együtt pótlólag befizetni. 82. (G.) Ugyanazon jelentés 7. pontjában a nyugdíjintézeti bizottság ezt javasolja: Határozza el az egyetemes közgyűlés, hogy a lelkészi jövedelem kiegészítéséről szóló 1898. évi XIV. t.-cz. életbelépése következtében megszüntetvén a 100 legszegényebb lelkésznek a közalapból való segélyezését: az ekként szabad rendelkezésre eső 20,000 koronából újabb intézkedésig 9600 koronát arra a czélra rendel, hogy ebből azon lelkészek, kik az egyetemes nyugdíj intézeti szabályrendelet értelmében fennálló 10. évi nyugdíj szünet tartama alatt, munkaképtelenség miatt nyugalomba vonulni kényszerülnek, évenkint kegydíjban részesíttessenek addig, míg a nyugdíjszünet lejár s egyetemes nyugdíjuk megnyílik. Minthogy ez indítványhoz a közalap ügyeinek ellátására kiküldött bizottság is hozzájárult s a közalap évi jövedelme már ennek megfelelően osztatott fel : a közgyűlés a nyugdíjintézeti bizottságnak a munkaképtelenné váló lelkészek kegydíjazását czélzó ezen indítványát elfogadja s a kegydíjazás módjára nézve, az 1907. évi deczember 31. terjedő érvénynyel a következőket határozza: 1. §• Az egyetemes nyugdíjintézet azon tagjai, kik a nyugdíjintézeti szabályrendelet 15. §-ában megállapított 10. évi nyugdíjszünet lejárta előtt, munkaképtelenség miatt nyugalomba vonulni kényszerülnek, a közalap e czélra rendelt jutalékából, az alább megszabott mód és feltételek értelmében, évi kegydíjban részesülhetnek. Átmenetileg azok is igényelhetik, munkaképtelenség miatt történő nyugalomba vonulásuk esetében e kegydíjat, a kik az egyetemes nyugdíjintézet keletkezésekor, e nyugdíjintézethez tagsági jogosultságot nyertek, de a szabályrendelet 7. §-ában megállapított kivétetellel élve, a nyugdíjintézetbe be nem léptek. Az elhalt kegydíjas hozzátartozói ezen kegydíjra nem tarthatnak igényt. A kegydíj elnyerhetésének alapfeltételéül kikötött munkaképtelenség miatt történő nyugalomba vonuláshoz való jogosultság, az egyetemes nyugdíj intézeti szabályrendeletben foglalt elvek szerint és ugyanazon eljárás útján állapítandó meg, melyet az egyetemes nyugdíjintézeti szabályrendelet 27. §-a a nyugdíjaztatásra nézve előír. Ebből folyólag a kegydíjért való kérvény is ugyanazon szakasz útmutatása szerint adandó be és intézendő el. 3. §. A kegy díj évi 200—800 koronáig terjedő mennyiségben, az igényesek vagyoni állapota s családi viszonyaira való tekintettel, egyénenkint állapítandó meg, figyelemmel egyszersmind és főképen az e czélra rendelt pénzösszeg fedezeti terjedelmére. 4. §• Az évi kegy díj előleges havi egyenlő részletekben fizetendő s az egyetemes nyugdíj intézeti ügyrend 18. §-a szerint nyugtázandó. 5. §. Megszűnik a kegydíj az egyetemes nyugdíjintézeti szabályrendelet 16. §. b), c) és d) által megjelölt esetekben; feltétlenül megszűnik pedig abban az időpontban, a mikor az illető kegy díjasra nézve, a nyugdíjintézeti szabályrendelet 15. §-ában meghatározott 10 évi nyugdíjszünet lejár s nyugdíjra való jogosultsága az egyetemes nyugdíjintézetben megnyílik. Az 1. §. második kikezdése szerint, átmenetileg jogosultak, a 2. §. által feltételezett esetben, e kegy díj at életfogytig élvezik. 6. §. Az egyetemes nyugdíjintézetben tagsági joggal bíró kegy díj as, hogy e tagsági jogát fentarthassa, köteles a rá nézve fennálló 10 évi nyugdíj szünet lejártáig, a nyugdíj intézeti szabályrendelet 12. §-a szerint járulékát tovább fizetni. A kegydíjazás az 1901. évi január elsejével kezdődik s annak e szabály értelmében való intézésével, az egyetemes közgyűléshez évenkint beszámoló jelentéstétel kötelezettsége mellett, az egyetemes nyugdíj intézeti bizottság bizatik meg.
