Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1896. október 21
33 mével, ténybeli felvilágosítás végett, a szólásra való feljegyzéstől eltérően, közbeesőleg is jogosultak felszólalni, 23. §. Bármikor szót kérhetnek: a) kik napirendet indítványoznak ; ti) kik személyes megtámadásra válaszolni; c) kik az ügyrendre hivatkozni akarnak; d) kik szavaik félreértését akarják helyreigazítani; e) kik indítványukat, illetve módosítványukat visszavonni kívánják. Ha azonban az indítványt vagy módosítványt valaki magáévá teszi, az tovább is tanácskozás, illetve határozás tárgyát képezi. 24. §. Egyedül az elnökségnek, illetve a tanácskozást vezető elnöknek van joga a szólót beszédében félbeszakítani; joga és kötelessége továbbá a szólót, a társtól való eltérés vagy általában a tanácskozási szabályok meg nem tartása esetében, figyelmeztetni. Ha valaki ugyanazon beszédében ugyanazt a hibát kétszeri figyelmeztetés után is ismétli, attól az elnök a szót elvonhatja. Az illemet sértő szónokot az elnökség, illetve a tanácskozást vezető elnök rendreutasíthatja s ugyanazon beszéd folyamán ismétlés esetében megvonhatja tőle a szót. 25. §. Ha a gyűlésnek szavazásra jogosult tíz tagja a vita bezárását indítványozza, ezen indítvány azonnal szavazásra bocsátandó. Ha ezen indítvány elfogadtatik, s akkor, mikor előterjesztetett, a tárgyalás alatt levő javaslat vagy indítvány mellett, valamint ellene is csak egy-egy szónok volt feljegyezve, ezek még szólhatnak s kívülök még a zárszóra jogosultak. Más esetben, ha a tárgyalás alatti javaslat vagy indítvány mellett, vagy ellene a vitabezárási indítvány beadásakor többen vannak följegyezve, az ellenkező vélemény érdekében pedig egy : ez utóbbi még szólhat, a vele szemben álló véleményűek közül pedig, úgyszintén, ha mindegyik részen többen vannak följegyezve, a följegyzettek maguk közül választanak egy, illetőleg egy-egy szónokot és csak ezeknek, valamint ily esetekben is, a zárszóra jogosultaknak van felszólalásra joguk. Midőn ily szónok választásának van helye, a tanácskozást vezető elnök rövid várakozás után felszólítást intéz az illető szónok vagy szónokok kijelölése iránt, s ha akkor a kijelölt, illetőleg kijelöltek meg nem neveztetnek, csak a zárszóra jogosultaknak van még felszólalási joguk. 26. §. Ha a zárszóra jogosultak is szólottak, vagy a szótól elállottak, a vita befejezettnek nyilvánítandó. 27. §. Midőn oly ügy kerül tárgyalásra, melyre nézve a kerületek előzetesen nyilatkozatra hívattak fel: a tanácskozás a kerületek nyilatkozatainak előterjesztésével kezdődik. A kerületi vélemény, az illető határozat felolvasása mellett, az illető kerület püspöke vagy felügyelője, vagy más e czélra megbízott, s az egyetemes gyűlésen szavazati joggal bíró tagja által terjesztendő elő. Ezután azt illeti az első szó, ki a kerületekhez nyilatkozás végett utasított javaslat vagy indítvány mellett kíván szólani : utána az ellenvéleménynyel feliratkozott tagot, s a felszólalások ekkép folytattatnak a feliratkozás rendjében. A vita befejezése előtt még a kerületi vélemények előterjesztésére jogosultaknak van zárszavuk, de csak abban az esetben, a mennyiben más kerület eltérő véleményéhez járulni akarnak. Ezen eltérésekkel, a más tárgyakra vonatkozó tanácskozási szabályok, a jelen szakasz elején körülírt tárgyakra vonatkozó tanácskozásnál is alkalmazandók. III. Határozás. Szavazás, A) Oly tárgyaknál, melyekre nézve az egyházkerületek előzetesen nyilatkozatra hívattak fel. (Egyh. alk. 151. §.) 28. §. Ha az egyházkerületeknek a 27. §. értelmében előterjesztett nyilatkozatai szerint három kerület nyilatkozata egybehangzó, a határozat, és pedig, a mennyiben vita volt, ennek befejezése után, a három kerület egybehangzó nyilatkozata értelmében mondandó ki. Ha a kerületeknek a 27. §. szerint előterjesztett nyilatkozataiból szavazategyenlőség állna elő, a határozat az egyh. alk. törv. 153. §-a értelmében hozatik. Ha mindegyik kerület nyilatkozata eltérő a többiekétől, az eldöntendő kérdés újra a kerületekhez utasítandó újabb nyilatkozás végett.
