Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1896. október 21

34 Ha az újabb nyilatkozás is a korábbi eredményt mutatja, a javaslat vagy indítvány, melyre nézve a kerületek meghallgattattak, el nem fogadottnak jelentendő ki. 29. §. Ha a kerületek nyilatkozataiban, a velük nyilatkozás végett közölt javaslat vagy indítványra nézve, módosítások vagy pótló javaslatok foglaltatnak, ezek, az azokhoz az egyetemes gyűlésen beadott indítványokkal és módosítványokkal együtt szintén eldöntés alá bocsátandók abban az esetben, ha a tárgyalás menetéből látható, hogy azoknak vagy valamelyiköknek elfogadása által a tárgy érdemében határozat jön létre. Ellenkező esetben a kérdés, a beadott javaslatokkal, indítványokkal és módosítványokkal újra a kerületeknek adható ki nyilatkozás végett, vagy pedig a kerületekkel előzetesen nyilatkozat végett közölt javaslat vagy indítvány el nem fogadottnak mondandó ki. El nem fogadást kimondó határozatnak azonban csak akkor van helye, ha a kerületekhez utasítás kérdése tagadólag döntetett el. Ezen kérdések fölött fejenként történik a szavazás. 30. §. Ha az előzetesen, vagy a fentiek szerint újólag nyilatkozat végett közlött javaslat több pontból áll, s a kerületek nyilatkozatai szerint általánosságban s elvben el nem vettetett: a 28. és 29. §§-ban foglalt szabályok egyes részekre vagy pontokra is alkalmazhatók. B) Egyéb tárgyaknál. 31. §. Ha a tárgy (indítvány, javaslat, jelentés, jegyzőkönyvi pont) előterjesztésekor, illetve utána szólásra senki sem jelentkezik, vagy ellene senki sem szólalt fel : a javaslat vagy indítvány elfogadottnak jelentendő ki, illetőleg az ügy, előterjesztés vagy jelentés tudomásul vétele mondandó ki. Egyéb esetekben, ha szavazást senki sem kiván, a határozat a szólók többsége szerint mondatik ki. 32. §. Ha szavazás kívántatik, az elnökség, illetve a tanácskozást vezető elnök a kérdést szavazásra tűzi ki. A kérdés föltevéséhez a tagok egyszer hozzászólhatnak. Az ügyrend 25. §-a ezen felszólalásoknál is alkalmazható. 33. §. A kérdés úgy teendő fel, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni. Ha a szavazásra felteendő kérdés, javaslat vagy indítvány több részből áll, az szétosztva bocsátható szavazás alá. 34. §. A napirendretérést kivánó indítványnak elsőbbsége van a tárgy felett, s a tárgy mellőzését, elhalasztását vagy előzetes nyilatkozás végett, a kerületekkel közlést kivánó indítványnak a fölött, a mely a vita alatti tárgy érdemében kiván határozatot. 35. §. A tárgy fölvétele után először a bizottság javaslata vagy jelentése, illetőleg az egyházkerületek, az egyetemes intézetek vagy tisztviselők által beadott hivatalos jelentések és javaslatok bocsátandók szavazás alá; a többi indítványok és módosítások közül pedig azok, a melyeknek elfogadása által minél több indítvány és módosítvány elesik. Pénzösszegek kérdésében a legnagyobb összeg felett kell először szavazni. 36. §. Szavazás előtt a megbizó-levéllel ellátott kerületi küldöttek névsora felolvasandó s a távollevők a törvény szerint helyükbe lépő jegyzőkönyvi küldöttekkel belyettesítendők; mire az elnökség, illetve az ülés vezetésében eljáró elnök a szavazásra nem jogosultakat felszólítja, hogy elkülönzötten, oly módon, hogy a szavazás eredménye kivehető legyen, helyezkedjenek el. 37. §. A szavazás, az alábbi kivételekkel, felállás és ülvemaradás által történik, s ha a többség ellenpróba útján sem vehető ki, a jegyzők a szavazók mindegyik részét fejenként megszámlálják. 38. §. Az elnökségnek, vagy szavazásra jogosult tíz tagnak, a határozat kimondása, illetőleg a fejenkénti megszámlálás befejezése előtt írásban beadott kívánatára, névszerinti szavazásnak van helye. 39. §. Választások rendszerint felkiáltás útján az elnökségnek, illetve az ülés vezetésében eljáró elnöknek ajánlata alapján, oly bizottságoknak s egyéb megbízottaknak választásánál pedig, a melyeknél figyelem fordítandó arra, hogy azok közt lehetőleg minden kerületből legyenek tagok, egyszersmind a kerületek elnökeinek ajánlata alapján eszközöltetnek. A gyűlés szavazásra jogosult öt tagjánsk írásban beadott kívánatára azonban, szavazatlapokkal, titkos szavazásnak van helye. A szavazatszedő küldöttséget az elnökség, illetve az ülés vezetésében eljáró elnök nevezi ki. 40. §. Titkos a szavazás személyes kérdésekben is. 41. §. Szavazás közben beszédet tartani vagy a szavazatot indokolni nem szabad. 42. §. Az elnökség csak a szavazatok egyenlő megoszlása esetében szavaz, s ha a két elnök is különbözőleg szavaz: az indítvány vagy javaslat elejtettnek tekintendő.