Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1896. október 21

35 IV. Jegyzőkönyv. Hivatalos nyelv. 43. §. A jegyzőkönyvbe a tanácskozás tárgyai s a hozott határozatok, ezeken kívül pedig a gyűlésen történtekből egyes kiválóbb eseményeknek vagy eljárásoknak (pl. beiktatás) főbb mozzanatai veendők fel. 44. §. A szavazatoknak fejenkénti megszámlálása, valamint névszerinti szavazás esetében kiteendő az ily módon történt szavazás, s az igennel és nemmel szavazók száma. Választásoknál, a mennyiben nem felkiáltás útján eszközöltetett, az illetőkre esett szavazatok mennyisége — kivéve, ha valakire csak csekély számú szavazat jutott — továbbá személyes kérdésekben a szavazatok aránya a jegyzőkönyvbe fölveendő. 45. §. A jegyzőkönyv három eredeti példánya (egyh. alk. 154. §.) nyomtatványban íratik alá. Aláírják: az elnökség s a jegyzők. 46. §. A jegyzőkönyvet az elnökségen és jegyzőkön kívül, a gyűlés elején az azt megnyitó elnök által kiküldött öt tagból álló bizottság hitelesíti. 47. §. Az egyetemes közgyűlés tanácskozási, ügykezelési és jegyzőkönyvi nyelve a magyar. V. Bizottságok. 48. §. Úgy az állandó, mint az esetről-esetre kiküldött bizottságok a rendes vagy kiküldött elnök akadályoztatása esetében, maguk választanak az illető ülésre elnököt. Ha a bizottság kettős elnöklet alatt küldetett ki, vagy rendes elnöksége ilyen, s a bizottság ülésén az egyik jelen van: ily választásnak nincs helye. A bizottságot csak a rendes, illetőleg a közgyűlés által kiküldött elnökség vagy elnök hívhatja össze. 49. §. A bizottságok vagy jegyzőkönyvbe foglalva, vagy jelentés alakjában teszik előterjesztéseiket. 50. §. A bizottságok előadót és esetleg jegyzőt is választanak. Ha az előadó, esetleg jegyző akadályozva van, a bizottság elnöke nevez ki helyettest. 51. §. Azokban a bizottságokban, a melyekben az egyetemes felügyelő elnököl, ő nevez ki jegyzőt s a jegyzőkönyv vezetésével megbízhatja az egyetemes gyűlés valamelyik jegyzőjét akkor is, ha az nem volna a bizottságba beválasztva. 52. §. Az egyetemes gyűlés állandó bizottságai: a) az egyházunkat s az ev. ref. egyházat közösen érdeklő ügyekre kiküldött bizottság; b) a közoktatási bizottság; c) a tanügyi bizottság; <£) a theol. akadémiai nagybizottság ; e) a lelkészvizsgáló bizottság; /) az alkotmány- és jogügyi bizottság; g) a pénzügyi bizottság; Ji) a számvevőszék és Ï) a Hrabovszky-alapítványi bizottság. Ezeknek teendői, eljárása és hatáskörére nézve az egyházi törvények, s ezek korlátai közt, a megfelelő egyetemes szabályrendeletek megalkotásáig, az eddigi szabályzatok és gyakorlat irányadók. 53. §. A theol. akadémiai nagybizottság, a fennálló szabályzat és szerződés értelmében hat évenként, a Hrabovszky-alapítványi bizottság az erre vonatkozó alapítványi szabályzat szerint három évenként választatik. A többi állandó bizottságok tagjai, az elnökség, illetve elnök s alelnök s a tanügyi bizottságnál a jegyző kivételével évenként, a rendes közgyűlésen, újra választatnak. A jegyzőkönyvbe a választás alá nem eső tagok neve is, s ekkép az egész bizottság mindenkor beveendő. VI. Elnökség. Egyetemes felügyelő. 54. §. Az elnökség s illetve ennek részéről rendszerint az egyetemes felügyelő nyitja meg és rekeszti be az üléseket, vezeti a tanácskozást, teszi fel szavazásra a kérdést és mondja ki a határozatokat. 12*