Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1896. október 21
3i nyújt erre alapot. — Ezzel kapcsolatban tárgyalás alá vétetett a dunáninneni kerület 1896. szeptember 23. és 24. napjain tartott közgyűlésnek hasontermészetű az az indítványa, hogy jövőben az egyetem pénztára térítse meg az egyetemes egyház valamennyi lelkészi és tanári tagjainak útiköltségét és napidíját. Az egyetemes közgyűlés ez indítványok tárgyalását és azok feletti határozathozatalt a jövő évi rendes közgyűlésre halasztja el. 40. (H.) A mult évi egyetemes gyűlés jegyzőkönyvének 68. pontjával kapcsolatban fölvétetett a szabályrendeletek tárgyában kiküldött bizottságnak az egyetemes gyűlés ügyrendjére vonatkozó javaslata. Az egyetemes közgyűlés az előterjesztett ügyrendet általánosságban elfogadván, részleteiben a következő módosítványokat teszi: A 2. pont végbekezdése kiegészítve így hangzik : Az egyetemes gyűlés által meghatározandó egyházi lapban, legalább nyolcz nappal megelőzőleg, az egyetemes gyűlés összehívása közzéteendő. Az I. rész 10. §-ának bekezdése ez legyen: A gyűlést az egyetemes közgyűlés elnöksége nyitja meg, s ha ez stb. A XII. rész 76. §-a így módosul : A gyűlésen tartalmuk szerint is elfogadott s a gyűlésből kelt felterjesztéseket az elnökség, a többi felterjesztéseket, átiratokat, stb. 79. §, Az egyetemes közgyűlés pecsétjének javasolt felírása következőleg egészítendő ki : «A magyarországi ágost. hitv. evang. keresztyén egyházegyetem». A többi szakaszok változatlanul elfogadtatván, az ügyrend azzal, hogy annak alkalmazható szakaszai már a jelen ülésben lépnek hatályba, következően lett végleg megállapítva: Az ágostai hitvallású evangélikus egyház egyetemes közgyűlésének ÜGYRENDJE. I. A közgyűlés helye, ideje, összehívása, alakulása. 1. §. Az egyetemes közgyűlés rendszerint Budapesten, és pedig a rendes közgyűlés rendszerint az év október havában tartatik. 2. §. Azok, a kik mint egyetemes tisztviselők az egyetemes gyűlésnek hivataluknál fogva tagjai, egyénenként hívandók meg (egyh. alk. .törv. 148. §. a). A gyűlés többi tagjaira nézve a meghívás az egyházkerületek püspökeihez és felügyelőihez intézett összehívó levéllel történik (egyh. alk. törv. 148. §. S). Azon körülmény, hogy valaki a meghívást meg nem kapta, a gyűlés alakulására és határozataira nincs befolyással. Az egyetemes gyűlés által meghatározandó egyházi lapban, legalább nyolcz nappal megelőzőleg, az egyetemes gyűlés összehívása közzéteendő. §. A közgyűlést megelőző napon a fontosabb tárgyak előleges megbeszélésére értekezlet tartandó, s a meghívókban ennek helye s ideje is közlendő. 4. §. Az egyházkerületi küldötteknek hiteles névsora — és pedig külön azokéi, kik megbízó levéllel, külön azokéi, kik jegyzőkönyvi kivonat mellett küldettek ki — az egyetemes felügyelőhöz (késedelem nélkül) beküldendő, legkésőbben pedig neki az értekezlet kezdetén, illetőleg a közgyűlést megelőző napon átadandó. 5. §. A megbízó-levelek, magyar nyelven szerkesztve, az egyetemes felügyelő által e czélra^ megbízott jegyzőnél mutatandó k be és pedig lehetőleg a gyűlést megelőző napon, s azon jegyzőnek adandók át a 4. §. szerint beadott névsorok is. 6. §. A megbízó-levélre az illető jegyző rájegyzi nevét s a bemutatás évét, hónapját és napját, s a mennyiben a megbízott neve a névsorban (4. §.) bennfoglaltatik, a megbizólevelet visszaadja ; ellenkező esetben jelentést tesz a gyűlésnek. 7. §. A jegyzők, kötelesek a gyűlés szavazatra jogosult tagjainak (e. alk. 148. §.) névsorát mielőbb összeállítani, hogy szavazás esetén lehetőleg rendelkezésre álljon. 8. §. A gyűlés megalakulását isteni tisztelet előzi meg.