Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1896. október 21

32 9- §. A gyűlés megalakulásához legalább 40 szavazati joggal bíró (e. alk. 148. §.) gyűlési tagnak jelenléte szükséges. 10. §. A gyűlést az egyetemes elnökség nyitja meg, s ha ez a gyűlést megalakultnak jelentette ki, ezen kijelentés ellen sem felszólalásnak, sem óvásnak nincs helye. II. Tanácskozás. 11. §. A megalakult gyűlés kezdetén az egyetemes felügyelő s esetleg törvényes helyettese terjeszti elő évi jelentését. Minden további ülés is az elnökség, illetőleg az egyetemes felügyelő előterjesztéseivel kezdődik. Az egyetemes felügyelő minden ülés elején bemutatja a hozzáérkezett beadványokat. 12. §. Az egyetemes felügyelői évi jelentés előterjesztése után, első sorban ennek azon részei vétetnek fel, melyek a legutóbbi egyetemi gyűlési jegyzőkönyv pontjaival nem állnak összefüggésben ; továbbá úgy ezen első ülésen, mint a többieken, oly tárgyak és beadványokra nézve, melyek az ülés elején előterjesztettek, s a gyűlés folyama alatt előterjesztendő véleményt igényelnek, kiküldetnek az illető bizottságok. 13. §. A 11. §. s illetőleg 12. §-ban említett előterjesztések és intézkedések után, a tárgyak a megelőző egyetemes gyűlés jegyzőkönyvének pontjaival kapcsolatosan, azok sorrendjében vétetnek fel. Egyebekben a tárgysorozatot az elnökség s illetőleg annak a tanácskozást vezető tagja állapítja meg. 14. §. Az előterjesztéseknek a 11. §. szerinti sorrendjétől eltérésnek nincs helye. A tárgyalásnak a 12. és 13. szakaszok szerinti sorrendjétől a gyűlés eltérhet. Ily tárgyú indítványra csak az elnökség nyilatkozhatik, s a mennyiben hozzá nem járul : a kérdés szavazással döntendő el. 15. §. Indítványok és módosítványok mindig írásban adandók be. Indítványokat és módosítványokat azok a küldöttek is terjeszthetnek elő, a ldk jegyzőkönyvi kivonattal küldettek ki (e. alk. 114. §. £). 16. §. A tárgysorozat szerint fölvett tárgyakra vonatkozó indítványok, javaslatok és módosítványok rendszerint azonnal tárgyalandók. A gyűlés azonban elrendelheti azoknak mellőzését, elhalasztását vagy bizottsághoz utasítását. 17. §. Bizottsági jelentések és javaslatok, valamint önálló, vagyis nem a tárgysorozat szerint fölvett vagy fölveendő tárgyra vonatkozó indítványok és javaslatok, a mennyiben az önálló indítványok vagy javaslatok nem az elnökségtől vagy ennek valamelyik tagjától származnak, az egyetemes felügyelőnél adandók be, és pedig a mi az önálló indítványokat illeti : a) a kerületekéi a gyűlés kezdetéig ; b) azokéi, kik a gyűlésnek hivataluknál fogva, vagy kiküldetés alapján tagjai, legalább három nappal a gyűlés előtt. 18. §. A bizottsági és tisztviselői jelentések, és pedig az utóbbiak rendszerint, a bizottságiak mindenkor írásban terjesztendők elő. 19. §. A tárgy, illetőleg javaslat fölvétele után, először a fölvett tárgy, illetve javaslat netáni ellenzőjét, utána pártolóját illeti a szó és pedig pártoló felszólalásra, ha bizottsági javaslat, a bizottság előadóját. Ha a bizottság kisebbsége is választott előadót, a bizottsági jelentés előterjesztése után ezt illeti a szó. A felszólalni kívánók az e czélra kijelölt jegyzőnél Íratják fel magukat, és szólásra lehetőleg felváltva a javaslat, illetőleg indítvány mellett vagy ellen, hívandók fel. 20. §. Beszédet olvasni nem szabad. 21. §. A vita befejezése előtt zárszó illeti: a) bizottsági javaslatnál a bizottsági előadót; b) egyházkerületi javaslatnál az illető kerület püspökét vagy felügyelőjét, vagy e czélra megbízott s az elnökségnél igazolt előadóját; c) önálló indítványnál az indítványozót; d) az ellenindítványozót, illetőleg az előterjesztett javaslattal vagy indítványnyal ellentétben álló indítványozót, ezeket azonban csak abban az esetben, ha az ily indítványttevőnek indítványát rajta kívül még szavazatra jogosult kilencz gyűlési tag aláírta. 22. §. Az egyházkerületek püspökei és felügyelői, továbbá az egyetem tisztviselői s az egyetemes bizottságok elnökei, az elnökség, illetve a tanácskozást vezető elnök engedel-