Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1895. október 9

8 azt, hogy az erdélyrészi ág. hitv. ev. egyház jogait és berendezését tiszteletben tartja, szabad működése elé semminemű korlátot vetni nem akar. Közegyházunk ismeri kötelességeit a testvéries jó viszonynak ápolásával és a törvényes helyzetnek tiszteletben tartásával oda fog hatni, hogy a közös területen nem mint ellenfél, hanem mint munkás testvér fogja megoldani egységes feladatát; ezen szellem hatása alatt fog majd az egyetemes gyűlés is a tiszai és majd a többi egyházkerületek ily tárgyú javaslatai felett határozni s bizonyára csak azt fogja majd jóváhagyni, a mi a közös területen a két testvérfél összhangban sikeres működéséhez czélravezetőnek bizonyul. Mivel zsinati törvényünk és a tiszai egyházkerületnek a beosztásra vonatkozó határozata érintetlenül hagyja az erdélyrészi ág. hitv. ev. egyház különállását távolról sem érinti, sem szervezetét, sem anya- és leányegyház köreit, mivel továbbá a tiszai egyházkerület figyelemmel az erdélyrészi ág. hitv. ev. egyház jogaira, a zsinati törvényt csupán oly módon kivánja végrehajtani, hogy az az erdélyrészi vármegyékben csupán egyes missziói körökben nyerjen most érvényt, mivel végül az, hogy a tiszai egyházkerület a zsinati törvény végrehajtására czélzó intézkedésével kötelességét teljesítette, azon határon belül, a mely a törvénybe vonatott : az erdélyrészi ág. hitv. ev. consistorium f. év márczius 29-ről kelt 424. számú felterjesztése, indokaiban felesleges aggodalom kifolyása, lényegében pedig tárgytalan. De különben is téves az erdélyi ág. hitv. ev. consistorium álláspontja, midó'n a tiszai egyházkerület püspökét okolja azért, mert a zsinati törvény illető pontja értelmében a tiszai egyházkerület, úgy a hogy jónak látta, határozott, a püspököt vádolja a törvénynek szerinte helytelen értelmezésével, holott a törvénynek értelmezése nem egyesnek, hanem a zsinatnak, illetőleg az egyetemes közgyűlésnek joga, a törvény azon pontjának végrehajtása pedig az illető egyházkerületekre bízatott. Ezeket tartottam szükségesnek főt. Zelenka püspök úrnak nyilatkozatából részben szószerint is közölni. Részemről pedig hivatalos tisztelettel a következőkben terjesztem elő nyilatkozatomat. 1. Az erdélyi ág. hitv. ev. consistorium terjedelmes felterjesztése lényegében mégis hiányos, mert nem is jelzi, hogy miféle panasz vagy ügy szolgáltatott alkalmat a tiszai egyházkerület püspökének 1894 évi 3231. számú átiratára. 2. A tiszai ev. egyházkerület főt. püspökének nyilatkozatából kitűnik, hogy a krizbai és földvári, továbbá az apáczai és nagyszebeni lelkészek között fölmerült illetékességi kérdések szolgáltattak okot az erdélyi ág. hitv. ev. consistorium panaszos felterjesztésére, ilyen illetékességi kérdések a lelkészek között felmerülhetnek ugyan, de némi kölcsönös jóakarattal könnyen elintézhetők, miként ezt a krizbai és földvári lelkészek között fölmerült és elintézett ügy is tanúsítja, jellemző, hogy az erdélyi ág. hivt. ev. consistorium felterjesztésében nem adja elő a tényállást. 3. Egyházunk zsinati törvényeivel és azokon alapuló jogainkkal szemben megkisérlett bármiféle tiltakozás ellen viszont tiltakoznunk kellene és óvást kellene tennünk. 4. A Magyarország erdélyi részében levő (országosnak nevezett) ág. hitv. ev. egyházkerület jogait kétségen kívül nem érinthetik a mi zsinati törvényeink, de viszont ezen erdélyi (úgynevezett országos) ág. hitv. ev. egyház jogai nem korlátozhatják zsinati törvényeink 27. §-ában gyökerező azon jogunkat, hogy a magyar állam területén lévő összes polgári községeket (tehát az erdélyi részekben levőket is) anyaegyházakba, illetőleg missziói körökbe beoszszuk. Ezen beosztás az erdélyi ág. hitv. ev. (úgynevezett országos) egyház viszonyait nem érinti; azon egyháznak sem egyházközségeit, sem híveit nem kebelezi be magyarországi ág. hitv. evangélikus keresztyén egyetemes egyházunkba, csak egyetemes egyházunk tagjainak egyházközségi illetőségét és ezzel összefüggőleg egyházhatósági illetőségét állapítja meg Magyarország egész területére nézve, tehát természetesen az ország erdélyi részeire is. Magyarországi ág. hitv. ev. ker. egyetemes egyházunk tagjait kívánjuk egyházjogi szempontból is egyetemes egyházunk kötelékében megtartani azon esetre is, ha az ország erdélyi részében tartózkodnak. A missiói körök alakítása által saját egyházunk híveinek lelki gondozásáról kívánunk intézkedni. Ez jogunk és kötelességünk is egyaránt. Ez az alapja zsinati törvényünk ezen rendelkezéseinek, az a czél annak végrehajtásánál és sem zsinati törvényünk, sem az annak végrehajtásánál követett eljárás nem irányul az erdélyi úgynevezett ág. hitv. ev. országos egyház ellen, melylyel testvéri jó viszonyban kívánunk lenni, miként általában zsinati törvényeink 4. §-a szerint is minden egyházzal békében és jó viszonyban igyekszünk lenni.