Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1895. október 9
7 I. «Az erdélyi ág. hitv. ev. consistorium felterjesztésének két előzménye volt. Az egyik eset 1892-ben fordult elő Krizbán, a hol is egy német ajkú erdész hitsorsos nem az illetékes helyi lelkész által kereszteltette meg gyermekét. Ezt a sérelmet a krizbai lelkész a brassói magyar esperes útján főt. Zelenka püspök úrhoz terjesztette fel; ő pedig azt nyilatkozatadás végett az erdélyrészi ev. egyház püspökéhez tette át. A krizbai lelkész azt kivánta, hogy az illető erdész, mint krizbai lakos az ottani egyházhoz való tartozásra köteleztessék, a földvári lelkész pedig jövőre az ily túlkapásoktól tiltassék el ; az illetéktelenül végzett keresztelésre vonatkozó adatoknak pedig a krizbai lelkészhez anyakönyvezés végett beküldésére utasíttassék. Az erdélyi ág. hitv. ev. egyházi consistorium erre azon indokolással, hogy ezen közös területen minden hitsorsos teljes joggal csatlakozhatik saját nyelvű egyházához, az erdésznek adván igazat, a panaszló felek ismételten kivánták az egyházjognak e ponton és ez esetben is megtartását. Közel két évig húzódott ezen ügy, a kölcsönös nyilatkozatok kicserélése alatt életbe lépvén a zsinati törvény erre illetőleg annak 27. pontjában foglalt intézkedésére való tekintettel azt tanácsolta főt. Zelenka püspök úr az illetőknek, hogy panaszukat vonják vissza. A tanács elfogadtatott, a panasz visszavétetett. A második előzmény volt az erdélyi ág. hitv. ev. consistorium felterjesztésének kiinduló pontja, az apáczai lelkész eljárása a baróthi leányegyházban, nagyszebeni Eberlein Gáspár nevű hivatalnok és baróthi lakos Gáspár Mária nevű jegyesek megesketésénél. Az apáczai lelkész ugyanis fölhívta a vőlegény illetékes lelkészét Nagyszebenben a jegyesek törvényszerű kihirdetésére. A nagyszebeni lelkész azonban kihirdetés helyett a consistorium elé vitte az ügyet, az utóbbi pedig 1238/93. sz. átiratában túlkapásnak minősíti az apáczai lelkész eljárását, azért, mert Baróth szerinte az ő hatósága alá tartozik, mert a felett, vájjon az ő házassági törvényszéke által elválasztott Gáspár Mária mehet-e jegyese Eberlein Gáspárhoz férjhez, vagyis a «liga» feloldása felett nem a brassói magyar esperes, hanem az erdélyi ág. hitv. ev. consistorium van jogosítva határozni, mert végül a consistorium tudomása szerint Gáspár Mária már két év óta Nagyszebenben lakik. Az apáczai lelkész és a brassói esperes erre egyértelműleg oda nyilatkoztak, hogy Gáspár Mária Nagyszebenben és nem Baróthon lakása mende-monda, Baróth már a brassói esperesség különválása előtt is Apáczához tartozott, 1892-ben pedig, mint szervezett leányegyház tényleg odacsatoltatott és így teljes joggal történt részükről az intézkedés. Az erdélyi ág. hitv. ev. consistorium nem változtatta meg állításait, viszont az apáczai lelkész is fentartotta érveit. Erre főt. Zelenka püspök úr felkérte az erdélyi ág. hitv. ev. consistoriumot a további lépésektől való elállásra, mert ha «nem a testvérszeretet és egyházaink jogainak kölcsönösen tiszteletben tartása lesz az együttélés vezérelve, akkor a zsinati törvényeink 27. §-a értelmében az erdélyi ág. hitv. ev. consistorium nyilatkozata szerint is a közös terület összes községeinek beosztása után nem egy, hanem sok hasonló eset fogja az együttélést kellemetlenné tenni.» Ügy látszik, hogy főt. Zelenka püspök úrnak ezen 3232/94. számú átirata szolgál alkalmul az erdélyi ág. hitv. ev. consistorium 424. számú panaszos felterjesztésére. II. Ezeket előre bocsátva főt. Zelenka püspök úr zsinati törvényeink 77. §-ára utal, mely szerint a magyar állam összes politikai községei valamely anyaegyházba vagy missziói körbe osztandók be az illető egyházkerületek által. Egyházi törvényünk ezen intézkedésének végrehajtása most van folyamatban. A tiszai egyházkerület mult évi közgyűlésében meghozta e tárgyban határozatát s ezt jóváhagyás végett az egyetemes közgyűléshez terjesztette fel, a többi egyházkerület is most foglalkozik ezen ügy gyei. A tiszai egyházkerület a beosztásra vonatkozó szabályrendeletében tekintetbe vette a tényleges viszonyokat, tekintetbe vette azt, hogy hazánk erdélyi részeiben van egy önálló egyház, a magát előbb erdélyi szász, utóbb erdélyrészi ág. hitv. ev. országos egyháznak nevező egyházkerület, mely a mienkkel közös területen hivatva van, az egy hiten levők vallási és egyházi czéljait, velünk együtt munkálni. Ezen kiváltságos egyház történelmi múltjára s külön szervezetben nyilatkozó önállóságára való tekintettel az erdélyrészi vármegyékben levő összes politikai községeket a tiszai egyházkerület csupán missziói körökbe osztotta be. Az egyházgondozás ily óvatos tervezése mellett még arra is gondot fordított, hogy ezen missziói központok olyan városokban helyeztessenek el, a hol az erdélyrészi ág. hitv. ev. egyházkerületnek nincs szervezett anyaegyház községe. E figyelemmel kivánta igazolni 2*
