Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1895. október 9
15 emelkedett, a rendelkezésre álló iskolai helyiségek 458-ról 487-re szállottak fel. A tanszerek minden ágában gyarapodást látunk, leginkább a könyvtárakban, melyekben 3907 művel többet találunk, mint a megeló'ző évben. A középiskolák vagyona ez évben is 91.074 frttal szaporodott, a mi a tavalyi 166.611 frtnyi emelkedéssel a középiskolák vagyonát 3,268.600 frtra emeli. Ellenben a jövedelmek 518.222 frtról 486.685 frtra szálltak le, ugyanígy a kiadások is. Megemlítendő, hogy az állami segély, mely a megelőző évben 52.714 frtot tett, ez évben 79.200 frtra emelkedett, azaz 26.486 frttal többet vettek középiskoláink ez évben igénybe az állami segélyből. A tanárok fizetésében nem nagy ugyan, de mégis javulás állott be ; míg 1893/94-ben a rendes tanár átlagos fizetése 1463 frt 64 krt tett, ez évben 1512 frt 66 krt tett ki átlagosan. A tanítóképző-intézeknél a tanulók száma a tavalyi 180-nal szemben 199-et mutat; oklevelet kapott tavaly 71, ez évben 69, a mi — tudomásunk szerint — a tanítószükségletnek' nem egészen felel meg. A fentartási költségek ez évben 485 frttal csökkentek, a mi abból érthető, hogy az egyházi segélyek ez évben kevesebbet tettek. Nem oly örvendetes az állapot a hittani intézetekben. Nem értjük azoknak belső életét, melyről beszélnünk nincs ok, hanem értjük a tanulók létszámát, melyek évek óta folytonos apadást mutat. Volt ugyanis 1890/91-ben 96, 1891/92-ben 89, 1892/93-ban 85, 1893/94-ben 81, 1894/95-ben 67 hallgató. Nem kutatjuk ezen folytonos apadásnak az okait; kötelességünk azonban a méltóságos és főtiszt, egyetemes közgyűlésnek ezen tényt bejelenteni, hogy bölcsesége, az okokat földerítve, ezen az egyházra nézve könnyen végzetessé válható körülményt gyógyíthassa. Ellenben az eperjesi jogakadémia évek óta haladásnak indult s ez évben is 18 hallgatóval többet mutat fel a megelőzőhöz képest. A fokozatos haladást a következő adatok bizonyítják. Volt hallgató: 1890/91-ben 63, 189 l/92-ben 81, 1892/93-ban 94, 1893/94ben 105, 1894/95-ben 123. A görögpótló tanfolyamot ez évben 10 középiskolában összesen 481-en hallgatták, vagyis az illető V—VIII-ik osztályú tanulók 42'1%-a (azaz 3'3%-kal több, mint a megelőző évben). Áttérve az intézetek beléletére, az Értesítők adatai alapján azt találjuk, hogy a középiskolai tanulók egyesületi és önképző élete ez évben is föllendült. Volt ugyanis 1893/94ben 33 egyesület 3328 taggal, 1894/95-ben pedig 40 egyesület 3707 taggal. Hasonló élénk egyesületi életet tapasztalunk főiskoláinkban is. Értesítőt ez évben is valamennyi iskola küldött be. A középiskolák részéről 16 Értesítő érkezett; a pozsonyi theol. akadémia, valamint a tanítóképzők közül a soproni és eperjesi külön Értesítőt adtak ki, a többi intézet a gymnasiummal közös Értesítőkben közli adatait. Dolgozat ezen Értesítőkben van 12. Még pedig a millennium alkalmából megírták intézetük történelmét: a budapesti főgymnasiumét Batizfalvi István; a bonyhádi algymnasiumét Beke Andor; az eperjesi collegium történelmének egy részét közli Hörk József; a felső-lövői tanintézetek történelmét (melyek ez évben 50 éves fennállásukat is ünnepelték) Ebenspanger János; a nyíregyházai főgymnasiumét Martinyi József; a szarvasi főgymnasiumét Benka Gyula. Czikket tartalmaz azonkívül : éremtanit a pozsonyi, Györik Mártontól, a ki ezzel a nagyszerű Schimkoianum rendezését befejezte ; geographiai czikk van a selmeczbányai Értesítőben Vitalis Istvántól; a nyíregyházaiban úti leírás Leffler Sámueltől; tanítóképzésünk hiányairól értekezik az eperjesi Értesítőben Simkó Endre; irodalomtörténeti czikket közöl a rimaszombatiban Szathmáry József ; módszertani czikket a rozsnyóiban Schuster Alfréd ; Payer Jenő tanárról, ki az év folyamán harmincz évi tanárkodás után elhunyt, az iglói Értesítő tesz kegyeletes említést ; Hajcsi Sándorról, ki negyven évig működött a tanári pályán s ez év folyamán meghalt, a rozsnyói Értesítőben egykori tanítványa, Polónyi Károly emlékezik meg méltató meleg szavakban. Tankönyvet ez évben csak egyet bíráltunk, Bereczky Sándor hitoktató úrnak «Keresztyén hittan és erkölcstan» czímű, a középiskolák számára írt munkáját. Ezen munkát Scholz Gusztáv budapesti lelkész úr és dr. Masznyik Endre theol. akadémiai igazgató úr bírálták, s bár egyes megjegyzéseket tettek az egyes tanok fogalmazására és a könyvnek kissé nehéz stílusára, használhatónak találták; minek folytán a tanügyi bizottság azt javasolja, hogy Bereczky Sándor úr ezen könyve is használatra engedélyeztessék, a szerzővel azonban a bírálatokban foglalt megjegyzések felhasználás végett közöltessenek. Tanulmányi rovatos íveket 14 iskola küldött be. Ezeket a tanügyi bizottság át fogja tanulmányozni, s a mennyiben intézkedés szükségét látná, jelentését a méltóságos és főtiszt, egyetemes közgyűlésnek meg fogja tenni. * * * 1*
