Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1895. október 9
16 Áttérünk már most azon ügyekre, melyek a mult évi egyetemes gyűlés által a tanügyi bizottsághoz véleményes jelentéstétel végett utasíttattak, s melyekre nézve van szerencsénk véleményünket a következőkben előterjeszteni : 1. A mult évi egyetemes gyűlés jegyzőkönyvének 57-ik pontjában véleményes jelentéstétel végett kiadatott a tanügyi bizottságnak a tiszai egyházkerületnek az egyetemes gyűléshez intézett fölterjesztése, melyben az általa népiskoláiban, előzetes szigorú birálat után, használatra elfogadott tankönyvekre vonatkozó határozatait, a lajstrom melléklésével s hivatkozással a Zsinati törv. 194. és különösen 150. §-aira, jóváhagyatni kéri. A tiszai egyházkerület különösen két határozatának jóváhagyását kéri, úgymint: hogy a mellékelt lajstromban felsorolt tankönyvek a tiszai egyházkerületben kizárólagos használatra engedélyeztessenek, és továbbá, hogy Strauch Béla és Nemes Károly szerzők vallástani könyvei kinyomatásuk előtt a tanügyi bizottság által megvizsgáltassanak. A tanügyi bizottság ennek folytán először is a beküldött és megjelölt könyvek átvizsgálását találta szükségesnek, s e czélból a magyar nyelvű tankönyvekről Luttenberger Ágost, a német nyelvűekről Kurz Sámuel budapesti, a tót nyelvűekről Kármán József beszterczebányai tanító urak véleményét kérte ki. A felkért szakemberek azonban a rájok bízott nagy munkával eddig nem készültek el. A legfőbb nehézséget, mint Luttenberger Ágost benyújtott jelentésében felhozta, az képezi, hogy oly tanterv, mely az elvégzendő tananyagot az összes evangélikus népiskolákra nézve kötelezőleg megállapítaná s melynek követelményeihez a használandó könyveket mérni lehetne, jelenleg nincsen, a helyi körülmények által követelt módosítások megítélését pedig legalkalmasabban az illető kerület végezheti. A tanügyi bizottság ezen nehézségek megfontolásával azon meggyőződésre jutott, hogy addig, míg egyfelől egyetemesen kötelező tanterv nem létezik, másfelől a könyvbirálás módja az egyetemes gyűlés által szabályozva nincsen, az egyes kerületek által használatra ajánlott könyveket alaposan felülbírálni nem lehet, s így abban kell megnyugodni, hogy a kerületek azon könyveket, melyeket gondos birálat alapján helyeseknek találtak, a saját körükben használhassák is. Strauch Béla és Nemes Károly szerzők munkáiról pedig Scholz Gusztáv lelkész urat kértük fel véleményadásra, a ki mindkét kéziratot átvizsgálván, róluk minden tekintetben elismerőleg nyilatkozott, minek folytán azoknak engedélyezését hozzuk javaslatba a méltóságos és főtiszt, egyetemes gyűlésnek. 2. Az egyetemes gyűlés mult évi jegyzőkönyvének 60. pontjában a tanügyi bizottsághoz a dunántúli egyházkerület azon javaslata utasíttatott véleményes jelentéstétel végett, hogy a jelenleg használt népiskolai statisztikai minták módosíttassanak, s a módosítottak mind a négy kerületre nézve kötelezővé tétessenek. A dunántúli egyházkerület által ajánlott táblázat a jelenleg használatban levőtől abban különbözik, hogy a jövedelmi és kiadási rovatot elhagyja, ennek helyébe pedig oly rovatokat javasol, melyekben egyrészt a tanító fizetésére, másrészt új épületekre s régiek javítására, az iskolai tanszerekre, szegény gyermekek segélyezésére és a könyvtárra vonatkozó adatok foglaltatnának ezentúl. — A tanügyi bizottság ezen adatok egy részét a régi rovatos ívekbe is foglalhatóknak találja (pl. javítások, tanszerek), másokat (pl. a könyvtárra vonatkozókat) csekélyebb fontosságúaknak vél. Nagyobb fontosságot tulajdonít azonban azon rovatoknak, a melyek jelenleg vannak használatban. Jelenleg ugyanis az iskolák vagyona, évi jövedelmi forrásai és a kiadások főcsoportjai foglaltatnak a rovatokban, melyekből az egyházegyetem nemcsak az iskolák vagyoni állapotáról értesül, hanem arról is, hogy az iskolák jövedelme iskolai czélokra fordíttatott-e és miképen ? Minthogy ezen két szempont az egyházegyetemre nézve nagyfontosságú, mind a kettő pedig a dunántúli kerület mintáinak elfogadásával elesnék : a tanügyi bizottság az eddigi táblázatokat előnyösebbeknek s így, a dunántúli egyházkerület javaslatának mellőzésével, megtartandónak véleményezi. 3. A mult évi egyetemes gyűlés jegyzőkönyvének 61. pontjában a tanügyi bizottságnak a dunántúli egyházkerület azon indítványa adatott ki jelentéstétel végett, hogy összes középiskoláinkban ő Felsége nevenapjának és koronázása napja évfordulójának megünneplése rendeltessék el. A tanügyi bizottság ezen indítványt két szempontból vette megfontolás alá. Föltétlenül szükségesnek és kötelességnek ismerte el egyházegyetemünk mindenkor a loyalis érzületnek és hűségnek ápolását az ifjúság szivében, s ha az 1888-ban megállapított gymnasiumi rendtartásba ezen két napot föl nem vette, azt egyfelől azért nem tette, mivel ezen érzületet nemcsak egyes napokon tartott ünnepélyekkel, hanem az intézetek egész életét átható szellemmel kell megerősíteni és ápolni ; másfelől azért, mert a szorgalmi időt új ünnepekkel, melyek a kivánt czélnak mégsem felelnek meg teljesen, megrövidíteni nem
