Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1894. november 8
10 11. §. végén 18. 20. «német nyelv» helyett teendő «más» nyelv; 13. §. eleje így kezdődnék: «Az írásbeli vizsgálatok a tanári testület és a vizsgáló bizottság elnöke által meghatározandó napokon tartatnak, lehetőleg akkép, hogy az írásbeli vizsgálat után a szóbeli lehetőleg minél előbb megtartandó»; 16. §. elején beszúrandó: «minden» (írásbeli dolgozata); u. o. «de vizsgálata szigorúbb megítélés tárgyát képezze»; 22. §. 2-dik kikezdésben: «a következő deczember hóban» helyett: «három hónap múlva» ; 23. §. 2-dik kikezdésébe beszúrandó: «másolata»; 26. §. «Az egész vizsgálat ismétlése esetén 5 frt, illetőleg 20 frtnyi díj fizetendő». A tanügyi bizottság ezen módosításokat az eredeti szöveggel összeegyeztette s az ily módon megállapított szöveget van szerencsénk mellékelve a mélt. és főt. egyet, gyűlésnek helybenhagyás végett tisztelettel beterjeszteni. Ezen dolgozattal kapcsolatban az eperjesi tanítóképzőnek tanári kara azon kívánságát fejezte ki, adassék meg az érdekelt intézetek igazgatóinak mód és alkalom arra, hogy a szabályzat helyi vonatkozású részleteit közös értekezletben megbeszélhessék. Az egyet, tanügyi bizottság azonban ezen kívánságot teljesíthetőnek nem tartja, minthogy egyetemes szabályzat megalkotásánál a helyi érdekek befolyását helyén valónak nem találja. 3. Ugyanazon jkv. 40. b) pontjában a tanügyi bizottság fel lett híva, hogy a középiskolák által benyújtandó vélemény alapján a gymnasiumi óraszám leszállítása iránt javaslatot tegyen. Minthogy azonban a középiskolák véleményüket ez alkalommal nem küldötték be, a tanügyi bizottság felkéri a mélt. és főt. egyetemes gyűlést, méltóztassék a középiskolákat utasítani, hogy dolgozataikat a jövő tanév folyamán okvetlen beadják, hogy ekkép feladatunknak mi is megfelelhessünk. 4. Ugyanazon jkv. 54-dik pontjában tanügyünkre vonatkozó szabályrendelet előkészítésére lettünk felhíva. A tanügyi bizottság, a feladat fontosságához képest, szükségesnek találta, hogy a szabályrendelet végleges megállapítását a felveendő részleteknek gondos albizottsági tárgyalása előzze meg, s e czélból kebeléből három tagú albizottságot küldött ki, felhatalmazván ezen albizottságot arra, hogy magát, belátása szerint, öttagúvá egészítse ki. Kérjük a mélt. és főt. egyetemes gyűlést, hogy ezt tudomásul venni méltóztassék. II. Áttérve már most a tanügyi bizottság által kifejtett további tevékenységre, tisztelettel jelentjük, hogy a tanügyi bizottsághoz a lefolyt iskolai évben 3 munka került megbírálás végett. Bereczkv Sándor, budapesti hitoktató úr egyik könyvét: «A keresztyén egyház rövid története», a bizottság nagytiszt. Scholz Gusztáv, budai lelkész úr bírálata alapján eíemi, polgári iskoláinkban s középiskoláink alsó osztályaiban használhatónak véleményezi s az egyet, gyűlésnek e czélból elfogadásra ajánlja. Ugyanezen szerző másik könyvének, melynek czíme : «Keresztyén hittan és erkölcstan», ujabb megbírálására nagytiszt. dr. Masznyik Endre, theol. akad. tanár urat kértük fel, kinek ítéletét bevárandónak tartottuk, mielőtt a bizottság nyilatkoznék. Ellenben nagytiszt. Farkas Gevza, nagyszombati ev. lelkész úr azon kérelmét, hogy «Dr. Luther Márton» czímű, «a nép számára» készült életrajzi művét a középiskolákban tankönyvül ajánljuk, teljesíthetőnek nem találtuk, minthogy Luther élete középiskoláinkban külön tantárgyat nem képez s így erre nézve külön tankönyv sem hozható be. Iskoláink beléletében oly mozzanatot nem tapasztaltunk, mely a mélt. és főt. egyet, gyűlés részéről külön intézkedést igényelne s azért ez alkalommal csupán arra szorítkozunk, hogy a beküldött adatok alapján a következő fővonásokat hozzuk az egyet, közgyűlés becses tudomására. Iskoláink látogatottsága ez évben is örvendetes emelkedést mutat. Elemi iskoláinkat az 1892—93-dik évben 148,508 tanköteles gyermek látogatta, tehát 3469-czel több, mint a megelőző évben. Az iskolába járók százaléka 89*1 vagyis 1'08%-kal több. mint tavaly. Középiskoláinkba az 1893—94-diki iskolai évben 4639 tanuló iratkozott be, tehát 166-tal több, mint a megelőző évben. Ugyanilyen örvendetes gyarapodást észleltünk az eperjesi jogakadémiánál is, melynek ez évben 105 hallgatója volt, tehát a megelőző évnél ismét 11-gyei több. Ellenben csökkenés állott be a tanítóképzőkben, melyeket ez évben 35-tel kevesebben látogattak, s a theol. intézetekben, hol a hallgatók száma 4-gyel megapadt. Az intézetek vagyoni állapota is javult, mennyiben elemi iskoláinkban a vagyon 110,277 frttal, a középiskolákban a vagyon 166,611 frttal, a jövedelem pedig 72,774 frttal emelkedett. A görög pótló tanfolyamot a lefolyt iskolai évben az illető V—VIII. osztályok 1067 tanulója közül 415 tanuló hallgatta, azaz ezen osztályok 38'8%-a (a megelőző évben 37*8%).
