Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1894. november 8
11 Értesítőt ez évben valamennyi iskolától kaptunk. Ezen 19 értesítőben összesen 12 dolgozat közöltetik, melyeknek egy része tudományos tartalmú, nagyobb része azonban actualis kérdésekkel foglalkozik. Van pedig: magyar irodalomtörténeti dolgozat 2 (Rozsnyó és Rimaszombat ; ez utóbbiban ezenfelül Baksay István tanár 50 éves jubileumáról is történik megérdemlett terjedelmességgel említés); társadalomtudományi dolgozat 1 (Eperjes); classika-philologiai 1 (Budapest); történelmi 2 (Felső-Lövő); nummismatikai 1 (Pozsony); paedagogiai 1 (Bonvhád); ünnepi beszéd és elmélkedés 3 (Késmárk, Szarvas, Budapest); emlékbeszéd 1 (Selmeczbánya, Bellus János lyceumi tanár halálára). Külön megemlítendőnek tartjuk «A késmárki lyceum történetét», melyet Palcsó István tanár nagy szorgalommal összeállított s mely 1893-ban tekintélyes kötet alakjában befejezetten látott napvilágot Az egyetemes gyűlés ezen jelentést tudomásul vévén, egyszersmind a következő további határozatokat hozta: a) a bizottság javaslata értelmében, a soproni tanítóképző-intézet tanári karának, az elemi népiskolai tanító-képesítő vizsgálatokra vonatkozó szabályzati javaslata, a bizottság által ajánlott módosításokkal elfogadtatik ; a tanügyi bizottság jelentéséhez mellékelt szövegben megállapíttatik s az ekkép megállapított szabályzatnak, a jelen jegyzőkönyv függeléke gyanánt való kinyomatása elrendeltetik; b) utasíttatnak a középiskolák, hogy azon eltérésekre nézve, melyeket a maximalis óraszám keretén belül a helyi viszonyok igényelnek, illetőleg a tanórák megfelelő leszállítására nézve, a jelen tanév folyamán, okvetlenül adják be javaslataikat az egyetemes tanügyi bizottsághoz ; c) Bereczky Sándor «A keresztyén egyház rövid története» czímü könyve, középiskoláink alsóbb osztályaiban használható tankönyvül, elfogadtatik; Farkas Gézának «Dr. Luther Márton» czímű életrajzi művére nézve, a hasonló ajánlat azért mellőztetik, mivel Luther élete középiskoláinkban nem képez külön tantárgyat. 21. (Gy. F.) A tanügyi bizottság fenti jelentése kapcsán bemutatja összes iskoláink állapotára vonatkozólag a statistikai táblázatok és kimutatások alapján összeállított következő jelentését. I. Az egyetemes tanügyi bizottsághoz az egyes egyházkerületek részéről beküldött s a tisztelettel mellékelt két táblázaton összeállított adatok szerint a népiskolai viszonyok az egyes egyházkerületekben az 1892— 93—ik iskolai évben következőkép állottak: A) A bányai egyházkerületben volt 400.259 lélek után: 6—12 éves tanköteles fiú 28.197, leány 27.03Í, összesen 55.228 tanköteles gyermek; 13—15 éves fiú 10.816, leány 10.269, összesen 21.085 tanköteles gyermek. Volt tehát 6—15 éves tanköteles fiú 39.013, leány 37.300, összesen 76.313 tanköteles gyermek. A tanköteles gyermekek a lélekszám 19-06 %-át teszik. Iskolába járt helyben, az idegen illetőségű és vallású gyermekek kivételével, az elemi iskolába: fiú 21.501, leány 20.913, összesen 42.414 gyermek; ismétlő iskolába: fiú 5146, leány 5035, összesen 10.181 gyermek; idegen elemi iskolába: fiú 5461, leány 4952, összesen 10.413 gyermek; idegen ismétlő iskolába: fiú 1231, leány 977, összesen 2208 gyermek; felső vagy polgári iskolába: fiú 611, leány 513, összesen 1124 gyermek; magánintézetbe: fiú 210, leány 336, összesen 546 gyermek; középiskolákba: fiú 950. Iskolába járt tehát: fiú 35.110, leány 32.726, összesen 67.836 gyermek vagyis a tankötelesek 88-8%-a (3-4%-kal több, mint a megelőző évben). Iskolába nem járt: fiú 3903, leány 4574, összesen 8477 tanköteles gyermek, vagyis a tankötelesek 11'1%-a (3-5%-kal kevesebb, mint a megelőző évben). A gyermekek mulasztottak összesen 554.044 félnapot s így mindennapi elemi iskolába járt 42.414 gyermek mindegyike mulasztott átlag 13 félnapot. Mulasztásokért megbüntettetett 494 szülő. A kerületbeli elemi iskolákba idegen illetőségű vagy vallású járt: fiú 888, leány 900, összesen 1788 gyermek. A tanítók száma volt a kerületben: 573 (nyolczczal több, minta megelőző évben; ezek közül képesített 506, nem képesített 67; rendes tanító 506, segédtanító 67. Egy-egy tanítóra esett a mindennapi elemi iskolában: 74 gyermek. Felekezeti iskolája volt a kerületnek 510, községi vagy állami 29. Az egyház tulajdonát képezte 490, bérelt volt 20. Jó karban volt 476, rossz karban 34. Az iskolák épületeiben volt: tanterem 556, iroda 2, tanítólak 458; az iskolai épületek mellett volt: faiskola 219, testgyakorló 61. A népiskolák taneszközei közül volt: fekete írótábla 787, fali olvasótábla 8242, 2*
