Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1890. október 8

14 a legnagyobb szorgalommal részt venni s gazdag tapasztalatával az ügyek elintézését támogatni szokta volt, időközileg elhunyt. A bizottság a veszteség feletti fájdalmának jegyzőkönyvileg is kifejezést adni határozta s Ostffy Pál ur elhunytát a méltóságos és főtisztelendő egyetemes gyűlésnek azon kérelemmel jelenti be, hogy a megüresedett helyet egy uj tag megválasztásával betölteni méltóztassék. Az E. T. Bizottság a mult évi egyetemes gyűlés 29-dik főkönyvi pontja értelmében a helybenhagyott rajzoló geometriai tantervet 50 példányban sokszorosíttatta s azok közül az intézeteknek eddig 28 példányt az önköltségnek megfelelő árért elárusított. A rendtartásilag követelt rovatos iveket, melyekbe a gymnasiumokban a végzett tananyag havonként bejegyeztetik, az E. T. Bizottság ezen iskolai évben az egyes intézetektől még nem kívánta be, mivel a bizottsági jegyző jelentéséből arról értesült, hogy ezen ivek nyomatása, a budapesti főgymnasium kezdeményezésére, csak az iskolai év közepén készült el, minek folytán azokba havonként a végzett tananyagot bejegyezni nem lehetett. Szóba kerülvén, vájjon az államilag segélyezett gymnasiumoktól is kivántassék-e az ivek beküldése, a bizottság maga részéről azon megyőződésben van ugyan, hogy az ellenőrző iveket államilag segélyezett intézeteink is kötelesek beküldeni, mivel az állami segély és állami tanterv daczára felekezeti színüket megtartották. Minthogy azonban e felett véglegesen határozni magát feljogosítottnak nem véli, az E. T. Bizottság az egyetemes gyűlést felkéri, hogy e kérdésben határozatot hozni méltóztassék. A gymnasiumok beléletében a bizottság figyelmét különösen két dolog vonta magára, úgymint 1. a VIII-dik osztály tanulási idejének túlságos megrövidítése és 2. a görög nyelv kérdése. A nm. vallás és közoktatásügyi minisztérium által kibocsátott érettségi utasítás 15 §-a ugyanis a gymnasiumi igazgatóktól azt követeli, hogy az írásbeli érettségi dolgozatokat Junius 1-jéig az egyházi főhatósághoz terjeszszék be. Ennek következtében az Írásbeli érettségi vizsgálatot május 20-dika körül kell megtartani, s mivel az ehhez való bocsátásnak feltétele a sikeresen megállott osztály vizsga, a VIII. osztály évi szigorlatait már május hó 2-dik hetében kell kezdeni. A VIII-dik osztály tanulási ideje ily módon, a közbeeső szüneteket is levonva, alig több 7 hónapnál. Minthogy pedig ezen időből egy jó rész az ismétlésre és kihallgatásra esik, a tanárokra nézve szinte lehetetlenné válik egyes, a VIII-dik osztályban elkezdett tantárgyaknak alapos tárgyalása és elvégzése, milyenek pl. a magyarok története, a magyar irodalom története, hit- és erkölcstan, a logika stb. A tanügyi bizottság ezen bajokat azzal vélné legalább némileg orvosolhatni, ha az Írásbeli érettségi dolgozatok beküldésére vonatkozólag más határidő tűzetnék ki, ugy pl., hogy azok a szóbeli érettségi vizsgálat előtt 8 nappal volnának az egyházi főhatósághoz felterjesztendők, a mikor május havának nagy részét a tanításnak meg lehetne menteni. A tanügyi bizottság ily értelemben felhívást intézett az egyes főgymnasiumokhoz, hogy a kérdést tanulmányozva, az egyetemes gyűlésen képviselőik által ez iránt véleményüket nyilváníthassák; most pedig az ügyet bejelentve a méltóságos és főtisztelendő Egyetemes Gyűlést arra kéri fel, hogy az érettségi utasítás 15. §-ának ily irányú módosítása iránt a nagymt. vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz felterjesztést tenni méltóztassék. A görög nyelv kérdése is foglalkoztatta az E. T. Bizottságot. A bizottság szeme előtt lebegett egyfelől azon biztos anyagi megterhelés, mely az 1883-diki XXX. tcz. 3. és 5. §§-ainak módosítása folytán a gymnasiumokat fentartó hatóságokra rá fogna nehezedni; másfelől pedig felismerte azon kétségtelen veszélyt, mely a görög nyelv háttérbe szorítása vagy részleg elhagyása folytán gymnasiumaink tudományos jellemét s átalában egész középoktatásunkat fenyegetné. Épen azért az E. T. Bizottság, maga részéről meg levén győződve a görög nyelv tanításának szükségességéről, azon pótolhatatlan szolgálatok miatt, melyeket e tantárgy a Protestantismus ügyének ez ideig is tett és ezentúl is tenni hivatva van, kötelességeül tekinté a főgymnasiumok igazgatóságait felszólítani, hogy az Egyetemes Gyűlésnek e tárgyban hozandó határozatáig a gymnasiumi tantervben semmiféle módosítást ne eszközöljenek s felkéri a mélt. és főt. Egyetemes Gyűlést, hogy a görög nyelvre nézve kötelező határozatot hozni méltóztassék. Értesítőt ezen iskolai évről az összes intézetek tettek közzé; közülök 12-ben találtatnak dolgozatok, melyek egyrészt tudományos tárgyakkal foglalkoznak, másrészt tanügyi kérdéseket fejtegetnek. Az iskolai értesítőket s a néhány iskolától már ez évben is beérkezett rovatos iveket átnézve, az E. T. Bizottság azt találta, hogy az Egyetemes Gyűlés által helybenhagyott tantervet némely iskola szigorúan követte; másoknál azonban kisebb nagyobb eltéréseket vett észre, melyeknek megszüntetését az oktatás érdekében ismételten kéri a mélt. és főtisztelendő Egyetemes Gyűléstől. Ez eltérések főbbjei a következők. 1. A vallástanban az eltéréseket nagyrészt a combinativ tanítás okozta. így tanították a vallástant Aszód, Békés-