Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1890. október 8

15 Csaba, Nyíregyháza és Rimaszombat, az I. II. és III. IV. osztályokat kapcsolva; combinálva lett Eperjesen és Rozsnyón I. és II.; III. és IV.; V. és VI.; VII. és VIII.; — mi által az illető osztályokban a tantervileg megállapított természetszerű fokozatos haladás tökéletesen felforgattatik. így tanították F.-Lövőn a Ill-ban a kátét, a IV-ben az egyháztörténetet, holott megfordítva kívánja a tanterv; Rozsnyón ez évben egyháztörténet nem taníttatott; Rimaszombatban az V. VI-ban egyháztörténetet tanítottak, — a bibliai bevezetés elmaradt, — valamint a VH-ben «ker. erkölcstudományt» tanítottak, holott a magyar prot. egyház története az osztály pensuma; Selmezbányán pedig ez évben a VII. osztályban a magyar prot. egyház története elmaradt. — 2. Ép oly nagy eltérések észlelhetők a latin nyelv tanításában. Az Egyetemes Gyűlés tanterve a mondattani anyagot 6 osztályra osztotta be, mely eljárását azon körülmény indokolta, hogy a latin syntaxis abstract szabályai a tanulók által csak értelmi fejlődésük fokozatos haladásához mérten érthetők és gyakorolhatók be. A tanterv ezen intentióját a legtöbb intézet téveszté szem elől ; szorosan csak Beszterczebánya, Budapest és Szarvas tartották meg a tantervet; ellenben Aszód, B.-Csaba, Bonyhád, Igló, Sopron már a IV-dik osztályban befejezik a syntaxist; Pozsony befejezi ugyan a IV-dikben, de az V-től kezdve rendszeresen ismétli, Késmárk és F.-Lövő a VI-ban kezdik a mondattan ismétlését. Aszód ezen felül a prosodiát már a Ill-ban tanította, holott a tanterv a IV-be teszi. Az önálló olvasmányokat illetőleg a tanterv intézkedéseitől eltér: Sopron, mennyiben Caesar olvasását mellőzte; Igló, mennyiben a VH-ből Liviust elhagyta s az V-ben prózai olvasmányt nem vett tel. A római irodalomtörténet Iglón egy könyv szerint taníttatott, melyet az E. T. Bizottság iskoláinkban való használatra nem engedélyezett. — 3. A görög nyelv tanításánál csak az olvasmányok megválogatásában fordul elő csekélyebb eltérés, a mennyiben Sopron a VI-ban prózai olvasmányt nem vett fel, hanem a VII-be tartozó Odysseát olvasta, — sa VII-ben a VIH-dik osztályba felvett Iliast kezdé olvasni. — 4. A történelem tanításánál is szem elől tévesztette több iskola az Egyetemes Gyűlési tanterv intentióját, mely azt czélozta, hogy a classikus népek történelme lehető alaposan s terjedelmesen taníttassék. E tekintetben Budapest, Késmárk, Pozsony, Sopron és Szarvas a tantervet követik ; ellenben Aszód, B.-Csaba, Bonyhád, Beszterczebánya, F. Lövő és Igló a IV-ben a római császárság megalapításáig jutottak, tehát az V. osztálynak majdnem egész pensumát is a IV-ben ölelték fel, minek következménye egyebek között az lőn, hogy Iglón a VII. osztályból a történelem egyátalában elmaradt. — 5. A földrajznál is kétféle irány észlelhető. Az egyik (Beszterczebánya, Budapest, Késmárk, F.-Lövő, Pozsony, Sopron, Szarvas) az Egyetemes Gyűlés által rendelt pensumot végzi, a mennyiben a IV. osztályban Magyarország politikai földrajzát külön tárgyul tanítják. Ellenben Aszód, B.-Csaba, Bonyhád, Igló egy megelőző osztályban veszik (felosztva a ráfordítandó óraszámot a történelem és földrajz között), mi által a tantárgynak kellő terjedelemben való elvégzése kétessé válik. — 6. A mathematiJcában hiány észlelhető Budapesten, Pozsonyban és Sopronban, a hol a VI. osztályból a stereometriának ide eső része elmaradt. — 7. A physikában Igló tantervünktől eltérőleg a VII-ben veszi az akustikát és optikát. — 8. A pliilosophiában Igló tér el, a mennyiben a VII. és VIII. osztályra eső lélektant és logikát a Vlü-ban végzi egy év alatt, a mi az Egyetemes Gyűlési tantervnek e tárgyra fordított gondjával nem egyezik. — 9. A rajzoló geometria tanításánál Budapestet kivéve egy gymnasium sem követte az Egyetemes Gyűlés által helybenhagyott tantervet, hanem vagy az állami tanterv Utasításaihoz tartották magukat, vagy ettől is eltérőleg tanítottak. — 10. A magyar és német nyelv, valamint a természetrajz tanítása minden gvmnasiumunkban az Egyetemes Gyűlés tanterve szerint halad. Ezen eltéréseken kívül megemlítendőnek találjuk az iglói Értesítő azon pontját, hogy az iglói gymnasiumban az 1890/91-diki iskolai évben, bár állami segélyben nem részesül, «teljes mértékben az állami tanterv» fog követtetni, a mi a gymnasiumi rendtartás 15 §-ával ellenkezik, mely egyenesen azt rendeli, hogy államilag nem segélyezett gymnasiumaink az Egyetemes Gyűlés által kiadott tantervet kötelesek követni. Tankönyvet ez iskolai évben az E. T. Bizottság hármat birált. Góbi Imre «Poétika» czimű iskolai könyvét a bizottság ugy a felölelt anyag módszeres kidolgozása, mint stílusának szabatossága és tősgyökeres magyarsága alapján középiskoláinknak ajánlhatónak találta. Hasonlóképen engedélyezhetőnek találta a bíráló előadása alapján Böhm Károly «Logika» czimű munkáját a gymnasiumok számára, valamint Ebenspanger János «Kurze Kirchen- und Reform ationsgeschichte» czimű munkácskáját vezérfonalul a németajkú népiskolák számára. A megelőző évben s ez iskolai évben is több iskola azon kérelmének adván kifejezést, hogy a gymnasiumi rendtartás kellő számú példányokban nyomattassék, az E. B. bizottság azon kérelemmel fordul a mélt. és főt. Egyetemes Gyűléshez, méltóztassék a rendtartást 2—300 példányban kinyomatni, hogy intézkedéseiről minden egyes tanár részletes tudomást szerezhessen. 5*