Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1889. október 16

27 Az egyetemes lelkészvizsgáló bizottság dunántúli kerületi osztályának tagjai: világiak: dr. Schreiner Károly és Haubner Rezső ; egyháziak: Gyurácz Ferencz és Brunner János ; tanárok : Poszvék Sándor és Bancsó Antal ; póttagok : lelkészek. Kund Samu és Laucsek Jónás; világiak: Hrabovszky István és Berzsenyi Dezső ; dunáninneni kerületi osztályának tagjai: világiak: dr. Samarjay Károly és Dohnányi Lajos; egyháziak: Ritter Károly és Baltik Frigyes; tanárok: Trsztyenszky Ferencz és Csecsetka Sámuel; póttagok: lelkészek: Fürst János és Freitag Viktor; világiak : Richter Ede és Jeszenszky József; bányai kerületi osztályának tagjai: világiak: Zsilinszky Mihály és Haviár Dániel ; egyháziak : Bachát Dániel és Doleschall Sándor ; tanárok : Breznyik János és Händel Vilmos; póttagok: lelkészek: Haan Lajos és Áchim Ádám; világiak: Horváth János és Vidovszky János; tiszai kerületi osztályának tagjai: világiak: Schmidt Gyula és Kubinyi Albert; egyháziak: Stehlo János és Nóvák Mihály; tanárok: Hörk Józsel és Szlávik Mátyás; póttagok: lelkészek: Urbán Adolf és Fábry János ; világiak: Csengey Gusztáv és Benczúr Géza. 44. (H.) Ugyanazon jkv. 44. pontjánál jelenti a dunántúli kerület püspöke, hogy nála Bándy Endre, Frank Károly, Kovács Isván, Nagy György, Straner Vilmos és Szabó Lajos; a bányai kerületé, hogy nála Fuchs Samu, Holuby Vilmos, Szluka János, Mikler Sándor, Hrivnyák Samu, Valent Árnim, Schefer Lajos, Jausz Vilmos, Morhács Márton, Algöver István és Droba Sámuel ; a tiszai kerületé, hogy Thorn László, Pavlik János és Hornyánszky Gusztáv tették le a lelkészi vizsgát. Tádomásul szolgál. 45. (Gy.) Ugyanazon jegyzőkönyv 45-ik pontjánál, mely szerint kimondatott, hogy a zsinat számára tárgyalási alapúi szánt előmunkálat, egyetemes gyűlési tárgyalást nem igényelvén, a zsinat elé terjesztendő, a zsinati előmunkálatok körébe az egyházi törvénykezés is fölveendő s ennek a perrendtartási bizottsággal leendő együttes elkészítésével, valamint a zsinat előkészítéséhez szükséges egyéb intézkedésekkel a zsinati bizottság bizatik meg s a mely szerint a kerületek felszólíttattak. hogy a zsinat megtartásának ideje felől nyilatkozzanak s a zsinat költségeinek fedezéséről gondoskodjanak, — olvastatott a zsinati bizottság 1889. június 15-én tartott ülésének jegyzőkönyve. Ezen jegyzőkönyv szerint, bár a perrendtartási bizottság, elnökének nagymérvű hivatalos elfoglaltsága, majd pedig megrendült egészségi állapota miatt működésében akadályozva, nem készíthetett az egyházi törvénykezésre nézve javaslatot ; a zsinati bizottság mindamellett ezzel a munkálattal is elkészült. Egyik tagja, dr. Győry Elek ugyanis az egyházi törvénykezésre nézve tervezetet készítvén s azt szóbeli indokolással előterjesztvén, a zsinati bizottság e tervezetet, mint tárgyalási alapúi a zsinat elé terjesztendő előmunkálatot elfogadta; elhatározta továbbá, hogy az ekkép elkészült előmunkálatok, a zsinat összealkotására s alakulására vonatkozó, 1868-ban egyetemes gyűlésileg megállapított szabályzattal, előszó előrebocsátása mellett, tétessenek közzé s küldessenek meg a kerületeknek, végre mindezek eszközlésére dr. Győry Eleket kérte fel. Jelentvén ezután Győry Elek, hogy a zsinati bizottságnak eme megbízását teljesítette, előterjesztették a kerületek, a múlt évi egyetemes gyűlés felszólítása folytán, nyilatkozataikat. Kijelentették nevezetesen a dunántúli, bányai és tiszai kerületek, hogy a zsinatot 1891-ben kívánják megtartatni s a költség fedezéséről gondoskodtak, a dunáninneni kerület pedig, hogy a zsinat megtartását alkalomszerűnek nem tartja s a zsinat határidejére s eszközeire vonatkozó tárgyalásokat időelőttinek tekinti Ezekkel összefüggésben, a bányai kerület részéről javaslatképen előterjesztetett, hogy a zsinat szerkezetére s alakulására vonatkozó 1868-iki munkálat a változott viszonyoknak megfelelően módosíttassék, előterjesztetett pedig egy részről oly értelmezéssel, hogy e módosításnál a népességi arány s a tanítók létszáma vétessék alapúi, más részről, hogy a munkálat a változott viszonyoknak megfelelően, a korábbi alapelvek alkalmazása mellett s tekintettel arra, hogy az utasíták adás többé nem korszerű, egészíttessék ki. Indítványoztatott ugyancsak, hogy a zsinati bizottság mutassa be az egyetemes gyűlésnek annak a kérvénynek tervezetét, mely a zsinattartásra vonatkozó legfelsőbb engedély iránt lesz benyújtandó. 5*